Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 101. (Budapest, 1983)

KISEBB KÖZMÉNYEK — ELŐADÁSJOK - Balogh Ferenc: A magyar urológia fejlődése a két világháború között

12. Babies A.: O. H. 1951, 92, 13X1. 13. Bakó S.: Gyógyászat, 1891, J/, 279. 289. 14. Bakó S.: Gydgyifczo/, 1893, 109, 121. 136. 15. Deutsch I.: Magy. Urol. 1938, 1, 272. 16. Deutsch I.: Magy. Urol. 1939, 2, 47. 17. Deutsch 1.: Ma^y. f>o/. 1940, 3, 3. 18. Deutsch I.: Magy. Urol. 1941, 4, 47. 19. Egyedi D.: A gyakorló orvos sebészeti urológiája és venerologiája. Bp. 1935. 315 p. 20. Farkas I.: Börgy. Urol. Ven. Szle. 1927, 5, 62. 81. 21. Hollán H.: A Rókus kórház története. Bp. 1976. 22. Illyés G.: Urológia. Bp. 1931. p. 447. 23. Illyés G.: Urológia. Bp. 1932. p. 447. 24. Illyés G. és tanítványai: Dolgozatok a Budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem Urológiai Klinikájáról, annak 15 éves fennállása alkalmából. Bp. 1935. 25. Illyés G.: Orvosképzés, 1935, 25, 198. 26. Illyés, G.: Surgical Urology. London, 1940. 27. Minder Gy.: O. H. 1937, 81, 373. 28. Minder Gy.: Orvosképzés, 1939, 29, 566. 29. Minder Gy.: Magy. Urol. 1940. 3, 55. 30. Minder Gy.: Urológia. Klinikai therápia. Bp. 1941. IL k. 143—201. 31. Minder Gy.: Magy. Urol. 1942, 5, 5. 32. Minder Gy.: Magy. Qrol. 1943, 6, 135. 33. Minder Gy.: Orvostud. Közi. 1944, 5, 445. 34. Noszkay A.: A Fővárosi Tanács János kórház jubileumi évkönyve. Bp. 1970. 37—40. 35. Palócz I.: szóbeli közlés. 36. Petri G.: Orvosképzés, 1979, 54, 339. 37. Pitrolffy-Szabó B.: Magy. Urol. 1943, 6, 13. 38. Pitrolffy-Szabó B.: O. H. 1980, 121, 1707. 39. Pitrolffy-Szabó B. : szóbeli közlés 40. Urológiai dolgozatok. Szerk. Unterberg H. Bp. 1938. p. 63. 41. Schiffer Ernő: Urológiai röntgendiagnostica. Bp. 1950. 42. Wabrosch G.: Urol. Nephrol. Szle. 1980, 8, 225. 43. Zádor, L. : Urologija 1957, 4, 48. 44. Zádor L.: Magy. Seb. 1959, 4, 261. 45. Zádor L.: Szóbeli közlés 46. Zoltán T.: Az urológia fejlődése. Az 1955—56. évi Markusovszky emlékelőadások gyűjteménye. Szombathely, 1956. 79—85. Zusammenfassung Der Verfasser überblickt die Lage der ungarischen Urologie vor dem ersten Weltkrieg und spricht über die Herausbildung der selbständigen ungarischen Urologie. Detailliert wird die Rolle des Gründers Géza Illyés, seine Schule, Anhänger und Tätigkeit bearbeitet. Auch die Rihmer-L'mic wird erwähnt, die ebenfalls in großem Maße zur Entwicklung der ungarischen Urologie beitrug, genauso wie Vertreter des Faches (Ignác Farkas, Zsigmond Faragó, Sándor Lichtenberg, Béla Mező u.a.), die in der Zeit zwischen den zwei Weltkriegen betätigt waren. Schon vor Jahrzehnten veröffentlichten sie Arbeiten über die deszendierende Pyelonephritis, Pyurien des Kinderzeitalters, Hyperkinese, Pneumaradiographie, Dekapsulation und andere Operationen, und bewiesen, daß viele neue Methoden und Kenntnisse der ersten Hälfte unseres Jahrhunderts zu verdanken sind. F. BALOGH, Prof. Dr. med. DSc SOTE Urológiai Klinika Budapest, Mária u. 39, Hungary, H-1085