Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 101. (Budapest, 1983)

TANULMÁNYOK - Kiszely György: Theodor Schwann

Mikroskopische ; ' ?v Í Utttcrsuchungen nh*t aie t;cberct»ft(i«Btii»g m der Strokiar «od dem W'aémÛam Thicre und Pflanzen

. Dr. Th. SdkMxmm. 1 P

««D. Mit «irr>«pfert*rrlN. Berlia 1839. A korszakalkotó mű első kiadásának címlapja AJ membránja van, tartalma, ha ez utóbbi megsérül kifolyik, magja van, bár ez esetleg, igen ritkán hiányzik. További lényeges meglátása, hogy a sejtmagok és azok egymástól való távolsága mutatják a szövetben, hol kell a sejteket, sejthatárokat keresni, még ha a fejlődés folyamán azok össze is olvadtak. A sejtek keletkezésére vonatkozó elgondolása kétirányú. Egyrészt új sejtek képződése struktúra nélküli anyagból, a cytoblastemáboí. Másrészt új sejtek képződése meglevő sejtben. Amíg Schleiden végső következtetései a sejtkeletkezésre vonatkozóan jórészt helyesnek bizonyultak, Schwann cytoblastema elgondolását el kellett vetni. Schleiden szerint a sejt keletkezésének három elvi tétele van: 1. Sejt keletkezése szülősejt nélkül teljesen kizárt. 2. A sejtek kizárólag osztódással vagy bimbózással szaporodnak. 3. Közönséges forma a kettéosztódás, amely magosztódással jár együtt. Schwann cytoblastémás, tehát ún. szabadkeletkezési elméletének sok nehézségét meg-