Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 100. (Budapest, 1982)

ADATTÁR - Stirling János: Magyar (gyógy) növénynevek Diószegi Sámuel eddig ismeretlen röpiratában

MAGYAR (GYÓGY)NÖVÉNYNEVEK DIÓSZEGI SÁMUEL EDDIG ISMERETLEN RÖPIRATÁBAN STIRLING JÁNOS A XV1ÍI—XIX. századfordulójának kimagasló magyar nyelvű orvosbotanikai emléke Diószegi Sámuel Orvosi fűvészkönyve

1 és ennek közvetlen előzménye, a Fazekas Mihálylyal közösen írt Magyar füvészkönyv,

2 mely az első vállalkozás a magyar botanikai irodalomban a Linné-rendszer magyar nyelvű adaptációjára. A régi magyar növénynevek kutatása és recens tudományos (latin) neveik megállapítása ma még meglehetősen hiányos és kidolgozatlan. A korábbi nagyszámú próbálkozás pontatlanságát és a módszerbeli nehézségeket is jól érzékelteti Grynaeus—Papp tanulmánya.

3 Jelen tanulmányomban egy olyan nemrég felbukkant unikum

1 dokumentumot ismertetek, melynek névanyaga értékes segítséget jelenthet a Magyar füvészkönyv keletkezési körülményeinek pontosabb megállapításához.

5 Diószegi és Fazekas művének előzményeit kutatva vissza kell tekintenünk a XVIII. század második felének híres orvosára és természettudósára, Földi Jánosra.

6 Földi tevékeny részese volt a nyelvújító mozgalomnak, levelezésben állott Kazinczy Ferenccel és tagja volt a „Debreceni kör" nevű irodalmi csoportnak, melyhez Fazekas is tartozott. Földi egy levelében ezt írja Kazinczynak: „Engemet ami illet, nekem hazám nyelve bálványom. A grammatikában, a poézisben, az egész magyar nyelvben talán még zabolázni kellene igyekezetemet. Még a história naturálisban, a magyar botanikában és az egész orvosi tudományban különösen elkezdett gyűjteményeim vannak. E végre olvasok minden ó és új magyar könyveket, hogy mindezekben ami szép nevezet, szép kitétel szép magyarság stb. 1 Orvosi Fiivészkönyv, mint a 'Magyar Füvész könyv' praktica része. A Füvészek és Nemfüvészek számokra készült és közhasznavehetővé tétetett Debreczenbenn. Debrecen, Csáthy Gy. 1813. XVI, 396 p. 2 Magyar Füvészkönyv. Melly a' két magyar hazábann találtatható növevényeknek megesmerésére vezet, a' Linné alkotmánya szerént. Debrecen, Csáthy Gy. 1807. XVI, 608 p. :! Grynaeus Tamás—Papp József: Régi magyar (gyógy)növénynevek 15—17. század. Comm. Hist. Artis Med. Suppl. 9—10 (1977), 31—49 p. 1 Gombocz Endre: A magyar növénytani irodalom bibliográfiája 1578—1900. Bp. 1939. 229 p. említi, de a Természettudományi Múzeum említett gyűjteményén kívül egyéb közgyűjtemények, könyvtárak katalógusában nem szerepel. 5 A keletkezési körülményekről legrészletesebben 1. Gombocz E. A magyar botanika története. Bp. 1936. 370—386.; Kitaibel és Diószegi. Természettudományi Közlöny, 60 (1918), 96—101.; Barcsa János; Emlékbeszéd Diószegi Sámuelről. Növénytani Közlemények, 6 (1907), 77—90.; Balkányi Kálmán: Fazekas Mihály mint természetvizsgáló. Természettud. Közi. 37. (1905) 649—658.; A Magyar Füvészkönyv botanikai méltatása. Növény tani Közi. 6 (1907), 91—95.; Csapody István: Diószegi mint nyelvész. Növénytani Közi. 61 (1928) 0 Mixich Lajos: Földi János. Bp. 1905. 74 p.