Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 100. (Budapest, 1982)
ADATTÁR - Stirling János: Magyar (gyógy) növénynevek Diószegi Sámuel eddig ismeretlen röpiratában
előfordul, azokat jövendőbeli hasznomra szorgalmatosan egybeszedjem,... földieimmel közölvén, őket a rendesebbhez és a jobbhoz szoktassam." 1 A Természettudományi Múzeum Tudománytörténeti Gyűjteményében előkerült, keltezés néliüli 8 oldalas nyomtatvány címe: Jelentés. Szerzője tudatosan nem nevezi meg magát, csupán debreceni illetőségét hozza nyilvánosságra. A Jelentés két részre tagolódik: egy bevezető rész után felsorolja Linné rendszerében a magyar és latin nemzetségnevek első 13 seregét. „Néhai bfo/dog] efmlékezetíí] Dr. Földi, ki adván még 1793 ban egy rövid Kritikát a' magyar Füvész Tudományról, abban ígérte, hogy ki fog dolgozni, először egy Bevezetést d Magyar Füvész Tudományra, azután pedig d Linné egész systema Vegetabiliumját ki adja magyarul. O ezen szándékát halasztotta, mert elébb az A/latok országának kidolgozásához fogott és azt el is végezvén, ki adta 1901 ben: de osztán ez d hasznos hazafi többre nem ért, mert tsak hamar meg hólt. . .. Azólta tudtomra nem találkozott más a?ki Hlyen szándékát jelentette volna;" — írja a Jelentés szerzője. Földi János 1801-ben bekövetkezett halála arra ösztönözte a Jelentés szerzőjét, hogy a megkezdett munkát folytassa, annál is inkább, mert a magyar nyelv művelése és előadása terén elvei azonosak voltak Földiével. A szerző olymódon képzelte el a Földi által elkezdett Természeti história második részének kiadását, hogy az könnyen érthető és használható határozókönyv legyen, a gyűjtés helyén a növény nevének pontos azonosítását tegye lehetővé. „A' mi időnkben a plánták esméretéhez való kedv, ízlés, szemlátomást nevelkedik és naponként terjed; á pedig nagy baj, hogy minden erről kijövő munkák deák nyelven íródnak, melly miatt a kik a nyelvet nem értik, kenteiének el lerntet a szép tudomány nélkül, ... Vágynak ugyan régibb és újabbmagyar könyveink is mellyekben egynéhány plánt ciknak nevei és hasznai elő számlálódnak : de ezeknek nem tzéljok, hogy a plántát meg esmértessék, hogy úgy dki a növényekkel esmeretlen, nem tudja miért vegye a könyvet kezébe. — Ollyan könyvre volna szükségünk, a mellyel kezébe vévén az ember akarmelly elő forduló plántát meg esmérjen belölle, és ne legyen szüksége mástól kérdeni minek hívják azt." Gombocz Endre említi, hogy Diószegit és Fazekast még Földi életében foglalkoztatta a gondolat, hogy Debrecen környékének flóráját feldolgozzák. 8 Ők azonban nem végeztek olyan alapos munkát, mint például Kitaibel, aki rendszeresen utazott és mindent begyűjtve alaposan megvizsgált és lefestett. Diószegi és Fazekas alig hagyták el Debrecent, és — amint az az 1807-ben megjelent Füvészkönyvből kiderül — lelőhelyadatot sem említenek, ami pedig a határozást lényegesen megkönnyítené. Egyetlen esetet tudunk, hogy Fazekas egyszer meglátogatta Cserey Farkas krasznai kertjét. 9 Fazekas később Debrecenben kertet létesített, ez azonban rendszertelensége miatt semmiképpen nem volt alkalmas botanikai vizsgálódásokra. A Jelentés szerzője a megindult munkákról így ír: „Meg is határoztuk együtt, hogy készítsünk a Linné rendi szerént egy Debretzeni Flórát, melly a Debret zeni határban termő plántákat adja elő. De penna alá jővén a munka, sokféle okokból ki szélesedett a tzél; úgy hogy már most készítünk egy Magyar Flórát, mellyben a két Hazában találtatható plánták le íródnak magyarul; ide értvén még azokat az idegen Országi plántákat is, mellyek az Uraságok kertjeiben találtatnak, egy szóval minden kerti plántákat, úgymint a mellyek a mi egünkhöz szokván és mintegy hazafiságot (indigenátust ) nyervén. Flora őket versengés nélkül kebelébe fogadhatja." 7 Gombocz E. i. m. 372. 8 Uo. 377. ,J Cserey Farkas, Kazinczyhoz írt levele, 1806. május 3.
