Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 97-99. (Budapest, 1982)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK - ELŐADÁSOK - Hőgye István: „Bábái mesterség" a Hegyalján (1711—1849)

„BABAI MESTERSÉG" A HEGYALJÁN (17 11-18 4 9) születés, a házasság és a halál népünk életének három legfontosabb határpontja volt. Köréjük szokások, babonák csoportosultak. Sok babona élt, de az ősiből módosult változatokban még ma is hagyományként tovább él a születésről és az annak folyamatát segítő bábaság mesterségéről. E szép, de nehézségekkel, előítéletekkel terhes hivatás néprajzi vonatkozásairól Temesváry Rezső írt közleményt: „Előítéletek, népszokások és babonák a szülészet körében Magyarországon"

1 címmel. Jelen közlemény az ezektől eltérő szokásokról és a mesterség hegyaljai művelőiről próbál új adatokat közölni, felvázolva a bábák gyógyító, segítő munkáját, műveltségüket, képzésüket, a hatóságok intézkedéseit érdekükben vagy ellenük, a lakosság előítéleteit, a velük, munkájukkal kapcsolatos babonákat. A bába szó szláv származék, ahol elsősorban öregasszony jelentésű, de jelent boszorkányt is. Ennek teljesen azonos magyar megfelelője is, hiszen a néphitben a boszorkányt, gonosz öregasszonyt bábának vagy vasorrú bábának nevezték,

2 akiről rengeteg népmese, szólás, közmondás van. A régi bába szóhoz több rossz mint jó jelentésárnyalat kötődött, ezért az újabb időben leginkább a latin obstetrix vagy a francia sage-femme foglalkozásjelölések magyar fordítását, a szülésznő elnevezést használják, amely tartalmában, hangulatában jobban kifejezi a mesterség lényegét. Sok magyar népi növénynév, mint bábafésű (scandix), bábafog (claviceps purpurea), bába fű (pimpinella), bábakalács (carlina) — amelyeket a bábák gyógynövényként használtak szülés előtt, szülés közben és után a vérzések, a fájdalmak enyhítésére — őrzi emléküket. A népi elnevezések — főleg a tájnyelvben — a bába előtaggal negatív színezetet adnak a szavaknak. így az 1792-ben kiadott Kisded Sző-Tárban Boróti Szabó Dávid a bábakakas = fattyú kakas, fél-kakas magyarázattal élt, amelyet a nép fajtájának, nemének nem teljes értékű tagjára mond.

3 Hasonló a bábaseprű megnevezés, amely különféle fákon kóros elváltozásokat, ágkinövcseket, ágbokrosodásokat, beteges változást jelent, mivel a néphit szerint ezeken, ilyeneken lovagoltak a boszorkányok. A palócok a szivárványt bábabukrának hívják. Földrajzi neveink előtagjaikban őrzik a — hiedelmek szerinti — boszorkánygyülekezők helyeit: Bábahalom, Bábahegy, Bábákat, Bábaszék, Bábavár stb.

4 A Hegyalján is régi a hasonló megjelölés: 1245-ben Bábatava, 1248-ban pedig Bábacsere határrész fordul elő 1 Temesváry R. : Előítéletek, népszokások és babonák a szülészet körében Magyarországon. Néprajzi Értesítő XXX. (1938). 297.; XXXI. (1939). 156. 2 Balassa I. —Ortutay Gy. : Magyar népráz. Bp. 1979. 637. 3 Baróti Szabó D.: Kisded Szó-fára. Kassa 1792. 14. 4 Révai Lexikon II. k. 372-375. HOGYE ISTVÁN: