Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 97-99. (Budapest, 1982)
KISEBB KÖZLEMÉNYEK - ELŐADÁSOK - Hőgye István: „Bábái mesterség" a Hegyalján (1711—1849)
Olaszliszkári. 5 Ondon Bábahegy G a Zemplén megyei Vekén Bábatava, Kövesden szintén Bábahegy 7 található. A bábák, bábaasszonyok, szüleszasszonyok olyan nők, akik a szülés önálló levezetésére, a gyermekágyas nők tisztántartására, ápolására, az újszülött gyermek gondozására voltak rendelve. Előtanulmányaikat, mesterségbeli tudásukat vagy anyjuktól vagy idősebb bábáktól, a gyakorlatból szerezték. A 18. század közepétől orvosi oktatás által képesítést, a század végétől pedig bábaképzőben oklevelet nyerve, szakképzetten végezhették munkájukat. A 18. század során azonban a gyakorlat, a tapasztalat volt a legfőbb iskola számukra. A felvilágosodott uralkodók — Mária Terézia és II. József — utasításai szerint többszöri intézkedés történt szervezettebb képzésükre, műveltségük emelésére. 1769-ben a Helytartótanács a következő leiratot küldte a bábák oktatására Zemplén megyének, amelyet kiadtak a kerületi szoigabíráknak. így a hegyaljai szolgabíró is körlevél formájában továbbította a helységek, városok elöljáróihoz, bábáihoz: „.. .Gyakran meg történik, hogy némely Gyermekek egy nehéz lassú szülés, egy erejében meg fogyót Anyától, avagy más történetből a szokott elevenség nélkül mint meg holt jön ez világra. Hogy az életérül vagy meg holtárul az ollyan születetnek bizonyosabbak lehessenek, az leg illendőbb s hasznosabb segítség következendőképpen állani láczatik tudniillik: .. . Azon Kisdedet gyengén dörgölni, mellyét lassan nyomogatni az hátát ütögetni és melegített ruhában tartani keletik. Vagy fújni kell csendesen száján levegő eget tüdejébe, lehet lágy meleg igen kevés füszerszámmal készített Bor fürdőben füreszteni, Salmiak Spiritust is lehet venni, mellyet egyenehányszor az olly gyermekeknek csendesen órok alá kell tartani, az oly esetekben az Sóval való Klistir is hasznos. De ha ezen itt meg eset módok is mind haszon nélkül volnának, és d Gyermek semmi jegyet életéről nem adna tehát 24 óra múlva minden kételkedés nélkül el lehet temetni, addig pedig míg az 24 óra el nem jön szabad levegő égben kelletik tartani, és nem bé zárt vagy is be vert koporsóban tenni.. . Az Helység Bábáit egyben hivassák az Nótáriusok és nékiek magyarázzák." 8 Később Fodor András seborvosnak a „Bábák Mesterségéiről írt könyvét ajánlották tanulmányozásra. 9 Ennek azonban az volt az akadálya, hogy nem minden falusi bába tudott olvasni. 1812-ben is két orvos adta be „véleményét" a falusi bábák oktatásáról. Egyik könyvekből oktatott volna, míg a másik a gyakorlattal, bemutatókkal. A megyei közgyűlés is tárgyalta ez ügyet és az újhelyi főorvos, Meczner Pál véleményét fogadta el az alábbi indoklással: ,,. . .Mint hogy az írást nem tudó falusi Bábáknak könyv által leendő neveltetések a" czélnak minél előb lehető el érésében tsak akadályokat szülne, de külömben is az praxisnak ezen mesterségben elsősége lévén d theoria felet. .. Meczner Pál vélekedése el fogadtatik. . . " 10 Műveltségük emelésére a következő megyei határozat született: „.. .Tapasztaltativán az, hogy sok Bábák a Bábaságra tartozó tudományoknak tsekélyebb részeiben is járatlanok lennének, a Tekintetes Vármegye kegyessen rendelni méltóztatott, hogy ezen túl tsak azok, akik a Megye Fisicusának [ti. orvosának] meg visgálását ki álhattyák, helyben hagyását nyeremlik, fognak a Bábaságra alkalmaztatni. Mellyhez képest meghagyatik ezennel, 5 Adalékok Zemplén Vármegye Történetéhez (ezután AZT.) III. köt. 236 és 256. 6 Zemplén megye levéltára, Sátoraljaújhely (ezután Z. lt. S.) Tállyai körlevelek jegyzőkönyve (ezután fkv.) 204. 7 AZT. I. 54. 8 Z. lt. S. Tokaj körlevelei 1769. 228. 9 Z. //. S. Tállyai körlevelek jkv. 1818. 132. 10 Z. tt. S. IV- 1001/e/19. 216.
