Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 97-99. (Budapest, 1982)
TANULMÁNYOK - Kerekes László: Miért vallott kudarcot Balogh Kálmán, a bakteriológia magyar úttörője?
ezen nemcsak elvont tudományos szempontból, hanem különösen ránk orvosokra nézve gyakorlati tekintetben is felettébb nagyfontosságú kérdés megoldására.'''' Ezek a meggondolások elvezettek annak a mind elméleti, mind gyakorlati szempontbóljelentős kérdésnek a vizsgálatához, hogy honnan erednek és hogyan lesznek kórokozóvá a baktériumok. Bizonyára nem véletlen, hogy Balogh Kálmán e vizsgálatait megelőzően újra foglalkozik a Pasteur—Peuchet vita idején az Orvosi Hetilapban már referált ősnemzés kérdésével [16], majd az élő protoplazma létrejöttének mikéntjével. [17] Az utóbbi cikkében Pflüger „cián hipotézisét" ismerteti, és mellette foglal állást. Különbséget tesz „élő" és „holt fehérnye" között. Az élő fehérjének (protoplazma) saját anyagcseréje van. A CN vegyületek polimerizálódása útján jön létre. Pflüger szerint a CNH csírájában tartalmazza az élő fehérje sok tulajdonságát: „félig élő anyagnak tekinthetjük". A különbség az, hogy „az élő fehérnye a mint tömecsei után felhasználtatnak, másoknak megragadásával magát megújítani képes, míg a cyánsav ezt nem teheti." Az elő anyag a geológiai őskorban keletkezett, „s minthogy a Föld csak felettébb lassan hült ki, azon összeköttetések nagy hajlamánál fogva a polymerizációkra, az éleny és később a víz, nemkülönben a sók hatása alatt jöhetett létre azon önbomló fehérnye, mely az élő anyagot képezi. A szervezetek eredetét tehát a tűzben kereshetjük, s ha az élő fehérnye keletkezésének kérdését meg akarjuk oldani, az itten fejtegetett irányban talán jó sikkerrel kutathatunk." A heterogenezisről szóló cikkében közvetlenebbül érinti a baktériumok keletkezésének a problematikáját. Peuchet-vel szemben tagadja, hogy a „csirképző bőnye"-nek ebben szerepe lenne. „Protoplazma korunkban nem képződik elemeiből.^...) Az egyes fajokat meghatározó protoplazmák nem alakulhatnak át egymásba, de feltételezhető egy ős protoplazma, melyből külső behatásra valamennyi protoplazma létrejött." Hasonló átalakulás történik a jelenben a bonyolult szervezetű egyedek kifejlődése közben egyetlen petesejtből. Figyelmet érdemelnek e jelenségnek a kifejlett szervezetben is előforduló analógiái. „A csont hosszabbodása a porcrétegek csontszövetté való átváltozása által megy végbe... a csonthártya alsó rétegeiből csontszövet képződik, a velőűrbeli felületen a csontszövet nyálkaszövetté alakul át." Tehát mindent egybevetve: „Nagyon dogmatikusnak tekintem az ilyen kifejezéseket »minden élőlény petéből származik, vagy minden sejt sejtből lész«. . . a búvárlatnak mindig ártalmára vannak." Balogh Kálmán szintézisre törekvő intellektusa a megfigyelések, az izolált tények elvi szemléletére törekszik. A baktérium és a betegség közötti összefüggés egyedi példáinak gyakorlati célú vizsgálatán túl a baktériumok eredetének és patogenitásuk létrejöttének történései, törvényt teremtő összefüggései érdeklik. így jut el a baktériumok eredetének a vizsgálatához is, amelyet H. Karsten hipotézise értelmében annak a jegyében indít el, hogy a patogén baktérium a növényi sejtek protoplazmájából képződik. [20] A növényi sejtben látható apró szemcsék az „elválasztó sejtecskék" fejlődésben visszamaradt képződmények, amelyek az anyasejt elhalása után fejlődésnek indulnak és mikrobákká alakulnak át. „Hogy pedig a bactériumok nem valamely hatásos anyag egyszerű kísérői, hanem maguk lépnek fel mint kóros tényezők, ezt mutatják azon esetek, melyekben a növény részeket KHO-gal kezeltem, midőn a hatástalan sejt burkon és a bactériumokon kívül semmi se juthatott a bőr alá,, .mégis halálos fertőzést 4-5 nap alatt okozott." Ahhoz, hogy kellőképen értékelni tudjuk ezeket a vizsgálatokat, közelről kell megismerkedni a munka menetével, be kell lépnünk Balogh Kálmán kísérleti műhelyébe, vele együtt kell dolgoznunk. Első feladatunk a növényi sejtekben feltételezett baktériumok kiszabadítása. Gondosan megmosott friss zöld uborka közepéből kimetszünk egy cm 3nyi darabot, és a gyógyszertani laboratóriumunkban kezünk ügyében lévő ugyancsak tisztára mosott porcelán csészében tiszta desztillált vízzel eldörzsöljük. Hogy a sterilitás
