Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 97-99. (Budapest, 1982)
TANULMÁNYOK - Kerekes László: Miért vallott kudarcot Balogh Kálmán, a bakteriológia magyar úttörője?
feltételeinek mindenben eleget tegyünk, a desztillált vizet előzőleg mikroszkóp alatt megvizsgáljuk baktérium mentességre. A készítményből leöntött kb. négy cm 3-nyi folyadék „a sejtburok roncsolékain kívül összezúzott képzőanyagot (protoplazma — K. L.) tartalmazott (...) Hevenyében vizsgálva kevés bactériumot, igen apró és gömbölyded egyedeket találtunk. Ezek 6-8 nap alatt megszaporodtak." Ekkor „gömbölyű baktériumokon kívül szalag alakúakat is találtunk ... voltak még abban pálczika alakú bactériumok, melyek akként látszódtak képződni, hogy mint a gömbölyű bacterium bimbót hajtott, ez az anyaszervezettől nem vált el, hanem az utóbbival együtt maradt, a bimbó nagyobbodásával a befűződés lassanként eltűnt, s ügy az anyaszervezet mint a bimbó hosszúra nyúlván pálczika alakú bacterium keletkezett." Minden együtt van már itt ahhoz, hogy a bakteriológus ezen a módon ne folytassa a vizsgálatokat. Nem így a cellularpatologia felől nézve. A következőkben tehát víz helyett kálilúggal készül a homogenizátum, mivel „úgy látszik, hogy a kálilúg a bactériumoknak ingere, legalább annak hozzáadására a bactériumok élénkebben mozognak még akkor is, ha előbb nyugalomban voltak s nem lehetetlen, hogy érintkezésük azon vegyülettel, mely tápanyaguk egy részét is képezheti, élénkségüknek hasznára válhatik." Majd tovább finomítjuk az eljárást, hogy a baktériumokat „környezetükből lehetőleg tisztán" kiszabadítsuk. „Evégből a növénydarabokat tömény hamanyluggal (KOH) összedörzsölve a folyó részt kicsiny töltséren többszörös rétegből álló finom szűrőpapírra tettük, melyre tiszta lepárolt vizet öntöttünk mindaddig, míg csak luganyos kémhatását el nem veszítette. A szűrőpapíron visszamaradt bactériumokat szénsavas szikeny (Na^COz) 1%-os oldatával lemostuk." Esetenként feldolgozás előtt forró zsírba mártjuk a növényi részeket „netán a felülethez tapadó bactériumok megsemmisítése végett". A kihűlő zsír megszilárdul és a szövetdarabot „bactériumoknak és más szervezeteknek a levegőből bejutásától teljesen megóvja. (...) Még azt kell megemlítenem, hogy forró zsírban csak rövid ideig hagyhatjuk a növénydarabokat, mert külöben nemcsak a felülethez tapadó bactériumokat semmisítenénk meg, hanem a nagy hő azokon keresztül hatolna s még a belsejükben netán jelenlévő bactériumokat is tönkretenné." Ezután következik a vizsgálatoknak a döntő kérdésre irányuló fejezete. „Meg kell határozni vájjon azon fejletlen bactériumok, melyeket az általam vizsgált növények sejtjeinek képzőanyagában találtam, miként viselik magukat az állati szervezet irányában." Itt elsőként azzal a problémával találkozunk, hogy miként juttassuk be a baktériumokat az állat szervezetébe. Mert tapasztaltuk már, hogy a gyomorban ártalmatlanná válnak. Ott „a növényi részek rövidebb ideig tartózkodnak mintsem a bactériumok kifejlődhetnének és szaporodhatnának". A savanyú gyomornedv pedig megtámadja a baktériumokat: „a savak jelenléte még hígított állapotban sem kedvező a bactériumok életének". Intravénásán adva: „a tüdőkben érrögek támadnak, melyek az állatot idő előtt elviszik". Ennélfogva legcélszerűbben „az egészen jól megtisztított Pravaz fecskendővel házinyúl bőre alá löveltetett". De mit jelenthetett „az egészen jól megtisztított" Pravaz? Balogh Kálmán azzal, hogy a növényi részekkel beoltott állatok megbetegedtek, igazolva látta feltételezését a kórokozó baktériumok eredetéről. Sőt, mivel szokott körültekintésével uborkán kívül burgonyával, retekkel és körtével is kísérletezik, megfigyeli, hogy ezeknek nem azonos a hatásuk. Az uborkával kezelt állat megtámadott „sejtjei halaványok, a retekkel kezelte zsírcseppekkel teli, hogy csak hamanylug hozzáadása után .. .lehetett egyes gócokban bactériumot találni". Mielőtt tovább ismerkednénk „A lázas bántalmak egyik okbeli tényezőjéről" szóló akadémiai székfoglaló előadásának és „A fertőző bántalmakról" c. cikksorozatának anyagával, érdemes megállnunk egy pillanatra Balogh Kálmán bakteriológiai munkás-
