Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 97-99. (Budapest, 1982)

TANULMÁNYOK - Kerekes László: Miért vallott kudarcot Balogh Kálmán, a bakteriológia magyar úttörője?

még nem idéznek elő szükségképpen gyulladást, melynek szétrehozására egyéb tényezők közrehatása is szükségesnek mutatkozik. (...) Minthogy pedig a vizeletet vagy a tenyésztő folyadékot, melyből a hatásos baktériumokat szűrés útján lehetőleg eltávolítottam, állatokba reménytelenül fecskendeztem, annak figyelembevételére látom magam utalva, váljon ne az állati szervezetben keressük e azon tényezőt, melynek közrehatásával a bactériumok képessé válnak kórnemző vegyületek létrehozására éppen úgy mint Kelet Indiában a cannabis saliva a talaj és éghajlat viszonyainál fogva megtermi a bódító anyagot, minek nálunk nyoma sem látható benne. . . A fertőzés és ragályozás alkalmával az élő testbe olyan szervezetek jutnak, amelyek ottan amellett hogy szaporodnak, mérgező vegyületeket folytonosan vagy időszakos félbehagyásokkal képezhetnek.''' Ezzel a lényegében cellularpathologiai ihletésű elképzeléssel — amely elég bizarr keveréke a félreértésnek és a ma is érvényesnek tűnő felismerésnek — összeülik az a megfigyelése is, hogy a baktériumok különböző alakjai „fejlődésük" folyamán átalakulnak egymásba, mind a tenyésztő folyadékban, mind a megtámadott szervezetben. „Különösnek tűnhetik fel még az is, hogy a különböző lázas, fertőző bántalmak baktérium alakjai jellemző külsőt nem mutatnak. így pl. találtam hogy lépfenében elhunyt embertől való szalag-bactériumok vízzel összekeverve házinyulak torkolati viszerében vagy bőre alá fecskendezve gömbölyű baktériumokká változtak át; emellett pedig három eset közül egyben hatásosak maradtak." Ugyanez a lidérces morfológia tűnik elő, ha kísérleteiben más baktériumokból indul ki. „Nevezetes továbbá, hogy coccusok fecskendeztettek ugyan be, mindamellett a vizeletben bactériumok jelentek meg, melyek később coccusoknak engedtek helyet s ezeket lehetett találni az elhullt állat tüdejében és veséjében is." Pedig azonosításuk a korszerű megbízhatóság legszigorúbb feltételei mellett történt. „Ami a coccusok bactériumok felismerését illeti, ebben mindenkor a legszigorúbban jártunk el. Úgy a vizeletben mint a bonczolt állatokban csak olyan szemcse és pálcika alakokat tekintettünk microbiumokul, melyek mozogtak, kálilúg hatásának ellenálltak, s melegített tárgyasztalon, nedves kamrában vizsgálva szaporodtak. Itt láttuk mint lesznek bacillusokból meg bactériumokból hirtelen széthasadás által coccusok; másrészt pedig mint csapódik össze 2, 3, 4, vagy több coccus s lesz belőle pálczika alakú bacterium illetőleg szalag alakú bacillus. Az sohasem fordult elő, hogy coccusokból vagy bacillusokból gomba alakok fejlődtek volna ki." A bactériumok változékonyságából következik Balogh Kálmán tagadó álláspontja azok rendszerbe foglalásának a kérdésében. Akkor már történtek ilyen kísérletek : Cohn, Zopf, Van Tieghen, Rabenhorst elsősorban morfológiájuk alapján foglalta rendszerbe a baktériumokat. Balogh Kálmán azonban saját vizsgálataira hivatkozva kénytelen tagadni e rendszerek tudományos megalapozottságát. „Midőn gömbölyű, pálczika vagy szalag alakú bactériumokról szólok, ezek alatt nem Cohn csoportjait, hanem egyszerűen egy és ugyanazon növényfaj különböző egyéneinek alakját értem, melyek a körülmények különbözősége szerint .. .különböző idomuakká lettek.. . Úgyszintén igaza van Klebsnek, hogy az eszközölt hatást sem használhatjuk fel osztályozásra.. . Ha a nálunk előjövő, a szervezetre közömbös kendert szakíthatjuk el a hasis tartalmú indiai kendertől, nincs okunk a bactériumokat sem a betegségek szerint, melyeknél előjönnek, egymás mellé helyezni. A pathogen bactériumok, bacillus anthracis, stb. tudományos rendszerben helyet nem találhatnak. (...) Jelenleg — mint látszik — nincsenek meg a támpontok a bactériumokat nemekre és fajokra felosztani, mi egyébiránt vizsgálatainkban nem gátolhat; mert ha figyelemmel vagyunk az egyes alakokra, ezek fejlődési módjára, nemkülönben a táplálkozási viszonyaikra, eléggé jól eligazodhatunk s mind több és több adatot gyűjthetünk