Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 97-99. (Budapest, 1982)

TANULMÁNYOK - Kerekes László: Miért vallott kudarcot Balogh Kálmán, a bakteriológia magyar úttörője?

got jelzi, hogy beszámol róla az Orvosegyesületben [18], és ezt választja akadémiai székfoglaló előadása tárgyául is: A lázas bántalmak egyik okbeli tényezőjéről. [21] Főleg négy lázas betegség, az anthrax, a pneumonia, a vörheny és a tífusz kórtana foglalkoztatja. Azzal már egyetért, hogy a betegségeket baktériumok okozhatják, azonban kétségbe vonja, hogy ezek jól definiálható mikroorganizmusok. Úgy látszik, ez a jelentős elméleti és gyakorlati probléma indítja arra, hogy mindenekelőtt a kórokozó baktériumok eredetét és rendszerbe foglalásuk feltételeit vizsgálja. Állatkísérleteiben a korszerű ismereteknek megfelelő egzaktságra törekszik: klinikai, kórtani, kórbonctani, szövettani, bakteriológiai megfigyelések imponáló tömegét végzi el. Dolgozataiban azonban csak nagyjából különül el a metodika, az eredmények leírása és megvitatása. Figyelme nyugtalanul pásztázik a jelenségek között, lehetőleg mindent, amit lát, aprólékosan feljegyezni igyekszik, a leíráshoz sietve hozzáfűzi elméleti reflexióit, és mindezt szinte ömlesztve közli. Mintha ingoványos talajon járva, önkénytelenül egyre fogódzót keresne. így hát a könnyebb áttekintés kedvéért célszerűnek látszik, hogy e dolgozatok anyagát összevonva, az értelemszerűen összetartozó kérdéseket együtt tárgyaljuk. Igyekszünk most már Balogh Kálmán tudatával közelíteni a baktériumok kórokozó szerepének a kérdéséhez. Idézzük fel, hogyan kerül egyre közelebb a baktérium „mint a lázas bántalmak egyik okbeli tényezője" gondolatához: „A tapasztalatok egész serege nyilvánvalóan mutatta, hogy éppen úgy mint a legjobb televény föld búzát nem terem ha abba magot nem vetnek, a bűzhödt talaj, porladó anyagok, szenny, rossz levegő, a megromlott tápszerek és nélkülözések egymagukba lázas, fertőző bántalmakat nem idéznek elő. . . Hogy mi légyen az ok... ennek további fürkészé sére mutatták az utat a lépfene és a pokolvar okt ana körül tett tapasztalatok. (...) A visszatérő láznál tekeredett baktériumok, úgynevezett spirillumok vannak jelen, melyek a rohamokkal szoros kapcsolatban látszanak állani.. .Ily módon vezettettünk annak a feltevésére, hogy a lázas fertőző betegségeket élő szervezetek okozhatják. .. Ezenfelül még... a testbe jutott fertőző méreg a ragály ... újra képzi magát, szóval él és tenyészik mint bármelyik másik állat vagy növény." Balogh Kálmán saját vizsgálatai szerint is: „a szövetek változásait kapcsolatba kell hozni a baktériumok jelenlétével, melyek mindenhol jelen voltak, hol a szövetek megbetegedtek." Az Orvosegyesület 1876. május 20-án tartott ülésén összefoglalja állatkísérletei eredményeit, és ismerteti nézetét a fertőző betegségek létrejöttéről. [18] Eszerint a baktériumok a légutak és a tápcsatorna nyálkahártyáján vagy a bőr sérülésein keresztüljutnak be a szervezetbe. Azokat a sejteket támadják meg, amelyek a legkevésbé ellenállóak természetük szerint, vagy ilyenné váltak külső ártalmak — a hideg, a kimerültség — következtében. A fertőzés helyétől aktív mozgással, vagy a véráram útján jutnak el a szervezet különböző részeibe. Ott küzdelem indul meg a megtámadott sejtek és a baktériumok között. A vetélkedés a sejtekben meghatározott mennyiségű „képző anyag" birtoklása felett folyik, és a megtámadott szervezet további sorsa, gyógyulása vagy pusztulása attól függ, hogy a rendelkezésre álló „képzőanyagot" milyen mértékben tudják felhasználni, egymás elől elvonni a sejtek, illetőleg a baktériumok. Fii ezek után sem tudunk megválni a cellularpathológia megszokott bizonyosságától, az ellentmondást csak úgy hidalhatjuk át, ha a mikroszkópunk lencséje alatt nyüzsgő változatos alakú baktériumokat önmagukban még nem tekintjük feltétlen kórokozónak, hanem olyanoknak, amelyek a gazdaszervezettel intim érintkezésben csak bizonyos feltételek mellett válnak azzá. Valóban, az állatkísérletekben a beoltott, illetőleg a beteg szövetekben látott baktériumok alakja nem volt azonos, mennyiségük nem volt mindig arányos a fertőzés lefolyásának a súlyosságával! Ez is „amellett látszik szólani, hogy élő szövetben a bactériumok magukban véve alakúk és szaporodásuk sajátosságánál fogva