Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 97-99. (Budapest, 1982)

TANULMÁNYOK - Kerekes László: Miért vallott kudarcot Balogh Kálmán, a bakteriológia magyar úttörője?

közlemény a bomló szervi részek hatóanyagáról" c. munkája. [15] A Hőgyes-emlékbeszéd megfogalmazásában : „Hét-nyolc héten át vízben állott húsból egy alaktalan, vízben könnyen oldódó fehér anyagot állított elő, melynek vizes oldata állat vérébe fecskendezve annak halálát okozta septicaemia tünetei közt; bactériumokat az ilyen elhullott állatokban nem talált. Vizsgálatai alapján nem tekinti tarthatónak azok álláspontját, akik a septicaemiát gombákkal vagy általában alsóbbrendű növények jelenlétével akarják kapcsolatba hozni. A bomló szervi részek hatóanyaga szerinte valószínűleg a fehérnye félékből származik; de hogy az alkaloid e, annak eldöntésére az eddigi vizsgálatokat nem tartja elégségesnek." [1] E munka célja tehát nem volt kevesebb, mint elvi döntést hozni abban a vitában, hogy a Balogh Kálmán rajzai „A fertőző bántalmakról I. A lépfene és a pokolvar bactériumjai" című cikkéhez. 1. ábra. Pálcika alakú baktériumok. 2. ábra: A tüdőben levő góc szövettani képe. „A haj szélerekben bactériumok elég sűrű rögeket (a, b) képeztek. Némely edényekben (c) színtelen vérsejtekből álló rögek voltak, bennük szintén gömbölyű bactériumokkal. Az edények közeit továbbá részint gömbölyű bactériumok góczai (e) részint gömbölyded nagy sejtek (d) töltötték ki." (Orvosi Hetilap 1879. június 27. sz. melléklete.) „bomló szervi részeknek" vagy a baktériumoknak van elsődleges szerepük a fertőző betegségek pathomechanizmusában. Amint látjuk, Balogh Kálmán itt visszalép a bomló szervi részek elsődleges szerepének az álláspontjára. Ezzel megszabadul attól az immár görcsös dilemmától, amit a baktériumok kutatásának szaporodó külföldi eredményei jelenthettek a cellularpathológia meggyőződéses hivője számára. Amellett, hogy elgondolása nem ütközött a virchowi elvekkel, még azt az előnyt is nyújtotta, hogy a számára ottohnos kémiai metodikával dolgozhatott. Kiolvasható ez a közlemény befejező mondatából, amelyben e vizsgálatok differenciáltabb folytatását tervezi. Mi lehet az oka, hogy e vizsgálatok elmaradtak? Talán a baktériumok kutatásának világszerte egyre meggyőzőbb eredményei? Az 1876. évben kezdődött a bakteriológia honfoglalása az orvostudományban. Balogh Kálmán érdeklődése is újra a baktériumok felé fordul. De ekkor már az őt jellemző energiával, az egész problémakört átfogó kérdésfeltevéssel. Mintegy két és fél év alatt, 1875 és 1878 között végzi ezirányú vizsgálatait. Cikkei az Orvosi Hetilapban jelennek meg: Bactériumok a növénysejtek képzőanyagában. I—IV. [20], A fertőző bántalmakról I—III. [22, 23, 24] A tárgynak tulajdonított fontossáy