Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 97-99. (Budapest, 1982)

FOLYÓIRATOKBÓL - Transactions and Studies, 1981—1982 (Magyar László)

használt szavak és kifejezések részlete, szellemes vizsgálatával próbálja meghatározni, mit jelentett az élet fogalma a görög költő gondolkodásában. McDonald kimutatja, hogy az Iliász és az Odüsszeia hősei számára az élet a testi és lelki benyomások teljessége volt: e folyton változó érzékelés nélkül létüket nem tudták volna elképzelni sem. Lion, J. R.: Clinical and Social Aspects of Violence (59—73. p.). A pszichiáterszerző orvosi, szociális, kriminalisztikai s mindenekelőtt etikai szempontokból vizsgálja az erőszak jelenségét. A társadalmak — megfigyelése szerint — könnyen elfojthatnák, visszaszoríthatnák az erőszakot, ha ez valóban létszükségletük lenne. A mai helyzet oka — Lion szerint — az, hogy a társadalom és az egyén egyaránt mélységes vágyat érez az erőszakra, amely voltaképp egyik elkerülhetetlen mellékterméke, sőt megnyilvánulása a személyiség szabadságának. Vol. IV, No. 2. Bruce-Chwatt, L. J.: Oliver Cromwell

's Medical History (98—121. p.). A Cromwell „kórtörténetét" földolgozó tanulmány arra a sokat vitatott kérdésre igyekszik választ adni, miben is halt meg tulajdonképp az angol forradalom vezére. A szerző orvosi képzettséggel elemzi Cromwell dokumentált betegségeit, gyermekkorától haláláig. Benedek, Th. G.—Kubinec, J'.: The Evaluation of Impotence by Sexual Congress and Alternatives Thereto in Divorce Proceedings (122—153. p.). A kora kereszténység óta a nő csak akkor kérhette házassága fölbontását, ha férje impotenciáját bizonyította. Vallási és fiziológiai okok következtében ennek egyetlen lehetséges módja az volt, ha a házaspár által, megbízható tanúk jelenlétében megkísérelt nemi aktus eredménytelenül végződött. Az ilyesfajta, meglehetősen barbár bizonyítási eljárások történetét beszéli el a meghökkentő adatokban bővelkedő tanulmány. Vol. 4, No. 3. Rogers, F.: Analythical Psychology for the Family Physician (180—186. p.). Jung pszichológiai fölfogása aktívabb szerepet ad a betegnek s így nagyobb lehetőséget biztosít az őt régóta ismerő háziorvosnak is. A jungi pszichoterápia e tényben rejlő lehetőségeiről szól Rogers lelkes hangú tanulmánya. Scarborough, J.—

Nu tton, V.: The Preface of Dioscorides' Materia Medica. Introduction, Translation and Commentary (187—227. p.). Dioscorides „Materia Medica"-ja Linnae rendszerének születéséig őrizte meghatározó szerepét, így minden idők legfontosabb „matéria medica"-jának tekinthető. Fontossága ellenére sem volt azonban mindeddig megfelelő színvonalú földolgozása. E hiányt igyekszik pótolni a két szerző szövegkiadása, fordítása és kommentárja. A majdan folytatandó munka ehelyt közölt első része a „Praefatio". A nagyszerű filológusi munkát óriási jegyzetanyag és tanulságos bevezető tanulmány keretezi. Jarcho, S.: A Note on the Autopsy of Oliver Cromwell (228—231. p.). Jarcho, L. Bruce-Chwattnak, az előző Transactions-számban megjelent Cromwell-cikkét egészíti ki néhány, Cromwell bonctani leletét illető megjegyzéssel. A megjegyzések főképp a boncolást végző orvosok módszereire és szemléletére vonatkoznak. Vol. IV, No.4. Petch, M. C: Transplantation of the Heart: Medical, Human, Scientific, and Economic Aspects (243—258. p.). Az 1967-es első sikeres szívátültetést követően számos országban kísérleteztek e gyógyító eljárással. Angliában 1979-ben, a Cambridge-i Papworth Hospital kapott állami megbízást transplantációk végzésére. A munkára jelölt orvosgárda egyik tagja volt a cikk szerzője is. Ő azonban, időközben, abbahagyta munkáját. Elhatározásának okairól szól tanulmánya. Érvelésével azt