Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 97-99. (Budapest, 1982)

FOLYÓIRATOKBÓL - Transactions and Studies, 1981—1982 (Magyar László)

No. 4. Longo, Lawrence D.: John Whitridge Williams (221—244. p.). J. W. Williams a századelő kiváló amerikai szülésze, több mint 30 éven át volt a Johns Hopkins Orvosegyetem vezetője. Munkássága idején vált a szülészet-nőgyógyászat gyakorlati mesterségből tudománnyá. Williams nem csak mint szakember, hanem mint oktató is óriási hatást gyakorolt kortársaira. A tanulmány elsősorban arra igyekszik fényt deríteni, mi volt szerepe a szülészet-nőgyógyászat tudománnyá válásában, oktatásának elterjedésében, valamint a terhesgondozás szervezeteinek kialakulásában. Worth, Dooley and Beck, Alan M.: An Observational Study of Multiple Animal Ownership in New York (280—300. p.). Nagyvárosban állatot tartani, kétes vállalkozás. Még inkább az, ha nem egy, hanem öt, tíz vagy annál is több kedvenc lakik egyazon födél alatt. A tanulmány New York-i adatok alapján vizsgálja a többszörös állattulajdon okozta egészségügyi, szociális és jogi problémákat. Választ kaphatunk arra a kérdésre, melyik nem, melyik életkor és társadalmi réteg hajlamosabb több állatot tartani, elemzést olvashatunk az állattartók személyiségéről, indítóokairól, viszonyukról a többi emberhez, továbbá arról is, hogyan reagál az elféle jelenségekre a társadalom. A rendkívül érdekes, sőt itt-ott mulatságos tanulmány New York Város Egészségügyi Hivatala és a New York-i Szociológiai Kutatóintézet megbízásából készült. Christy, Nicholas P.: Medical Language: An Exclusive Code (301—313. p.). A gondolat és a gondolat kifejezési formái közt szakadék tátong. E szakadék az exkluzív csoportnyelvek esetében még mélyebb, mint egyébként, hiszen ezek nem csak a gondolatot burkolják homályba, hanem még a hozzá vezető hidat: a szavak jelentését is elrejtik az idegen elől. Rövid kommunikációtörténeti bevezető után a szerző fölteszi a kérdést : egyértelműen elítélendő-e a nyelvi homályosság, a gondolat és a nyelv „hasadása"? Vizsgálatának tárgya az orvosi nyelv, mely közismerten homályos, exkluzív. Ennek okai összetettek: közrejátszik benne tudományos pontosságra, választékosságra való törekvés éppúgy, mint nagyképűség, tudatlanság, műveletlenség. A nyelvi homályosság fő oka azonban — Christy szerint — az „idegen" elleni védekezés, az egyéniség vagy a csoport védelme, mert az állandó, nyílt párbeszéd — valószínűleg — elviselhetetlen lenne az ember számára: integritása sinylené meg. Magyar László TRANSACTIONS AND STUDIES OF THE COLLEGE OF PHYSICIANS OF PHILADELPHIA — 1982 Vol. IV, No. 1. Phillips, J. H.: On Varró'

s „animalia quaedam minuta" and Etiology of Disease (12—25. p.). A De Re Rustica 1.12.2.-ben M. Terentius Varro latin enciklopédista a járványok kórokozójaként bizonyos apró állatkákat említ. A cikk három kérdésre igyekszik választ adni: 1. Miért negligálta Varro állítását a korabeli tudomány? 2. Mely tekintetben nevezhető Varro az állati kórokozó-elmélet atyjának? 3. Nem Lucretius De Rerum Naturája volt-e Varro elméletének forrása? A kérdésekre adott válaszok a következők: 1. Varro állításait azért nem méltatták figyelemre kortársai, mert szakkifejezéseit nem értették. 2. Varro nem tekinthető az elmélet atyjának, mert máshelyütt mást állít a betegségek terjedéséről. Végül: 3. Bizonyítottnak látszik, hogy a vitatott szövegrészlet forrása Lucretius műve volt. McDonald, M.: Terms of Life in Homer: An Examination of Early Concepts in Psychology (26—58. p.). A tanulmány a Homérosz által az ..élet" szó szinonimájaként