Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 97-99. (Budapest, 1982)

FOLYÓIRATOKBÓL - Transactions and Studies, 1981—1982 (Magyar László)

nem egyebek közt, a túl magas „paraszolvencia" elfogadása is. A cikk folytatását a következő számban olvashatjuk (No. 2, 93—112. p.). Itt többek közt, az abortusz, az orvosi titoktartás, az euthanázia és a szexuális tilalmak tárgyköréről esik szó. Jarcho, Saul: Some Italian Broadsides and Passports of Epidemiologic Interest (1618—1723) (40—53. p.). Az angol „broadside" szó csak egyik oldalán nyomtatott iratot jelent. Jarcho öt, XVII— XVIII. századi epidemiológiai tárgyú dokumentum facsimiléjét közli, rövid bevezetővel és a szövegek angol nyelvű fordításával. Ernst, Cécile: Some Aspects of Exorcism within the Catholic Church in the 16. and 17. Centuries (53—61. p.). Az ördögűzés valójában nem más, mint a benne hivők számára gyakran igen eredményes pszichoterápia. Az Új Testamentum, majd a Rituale Romanum, végül J. Féry (1584), A. Geisslbrecht (1582) és a Lille-i apácák (1613) eseteinek részletes elemzése eredményeképp a szerző kimutatja, hogy míg a régi megszállottak többnyire egészséges emberek voltak és csak társadalmi „nyomásra" támadtak vízióik, addig az ördöngösök eredendően beteg lelkű emberek, hiszen viselkedésüket nem indokolja társadalmi környezetük vagy koruk szelleme. No. 2. Blake, John B : Homeopathy in American History: A Commentary (83—92. p.). A szerző a homeopathia történetét foglalja röviden össze: legérdekesebbek az orvosi iskola amerikai karrierjéről olvasható adatok. Az USA-ban ugyanis a homeopathia még ma is virágzik, némely egyetemen oktatják, sőt hívei folyóirattal és tudományos társasággal is büszkélkedhetnek. Bratton, Timothy L.: The Identity of the Plaque of Justinian. Part I. (113—124. p). Az 543. évben borzasztó járvány pusztított Bizáncban. Máig sem tisztázott, miféle járvány volt ez. Bratton, főként Prokopiosznak, Belizár titkárának leírására hagyatkozva, arra következtet, hogy a ragály valójában bubópestis volt. A cikk a folyóirat 1981. évi 3. számában folytatódik, itt a járvány idő- és térbeli kiterjedésére, áldozatainak számára vonatkozó adatokkal ismerkedhetünk meg. Rees, Linford W.: Schizophrenia: Current Views of its Psycho-Biology and Arcanum (125—147. p.). A skizofrénia megoldatlan rejtélye az orvostudománynak. A tanulmány az eddigi eredményeket és véleményeket csoportosítja és összegzi. Rendszerezi a betegségre vonatkozó diagnosztikai, aetiológiai, genetikai, biokémiai tudásanyagot is. A cikk nem csak történeti, orvosi jelentőségű is: megkísérli csökkenteni a skizofréniáról föltehető kérdések számát. Forbes, Thomas R.: Quack in Court (148—150. p.). A tanulmány egy tipikus XIX. sz. eleji asztrológus-orvos — s mindenekfölött csaló — főképpen önmaga számára szomorú történetét beszéli el szórakoztatóan. No. 3. Koop, Everett C: Pediatric Surgery: The Newest Speciality for the Youngest Patient (195—208. p.). A cikk voltaképpen az amerikai gyermeksebészet rövid története. A szerző a 40-es évektől aktív részese volt az eseményeknek : így anekdotákkal és élő személyiségrajzokkal tudja fűszerezni tanulmányát. Befejezésképpen a gyermeksebészet további fejlődéséről olvashatunk gondolatokat. Brock, Helen C: Dr. Thomas Bond of Philadelphia and his „Wortn" (209—213. p.). 1754-ben Dr. Bond különös esetről számolt be a Londoni Orvostársaságnak. Egy úrihölgy hónapokon át egyre erősbödő fájdalmakat észlelt oldalában: mintha valamilyen állat mardosná odabent. A hölgy halála után derült fény betegsége okára : egy 20 inch (kb. 40 cm) hosszúságú gyűrűsféreg került elő testéből. Bond doktor leletét Londonba küldte, ahol máig is őrzik a féreg maradványait.