Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 97-99. (Budapest, 1982)

FOLYÓIRATOKBÓL - Journal of the History of Medicine and Alied Sciences, 1981—1982 (Magyar László)

mus és a szenzualizmus kora. Az amerikai kongregációs egyház presbitere, Cotton Mather (az első világhírű amerikai) ezzel szemben sajátos nézeteket vallott. Orvosi tárgyú elméleteit a „The Angel of Bethesda" c. röpiratában fejtette ki. Szerinte az életszellem mozgása eredményezi a betegségeket, amely szellem a test és a lélek közti kapcsolat szubsztanciája. Cotton Mather nézeteinek elemzése s eredetük vizsgálata a tárgya Humphreys Warner cikkének. Forbes, Thomas R.: Early Forensic Medicine in England: The Angus Murder Trial (296—309. p.). A közlemény tulajdonképp egy különös XIX. századi gyilkosság vagy haláleset története. A bírói vizsgálat a törvényszéki orvostan korabeli elmaradottsága folytán kátyúba jutott, számunkra viszont annál több tanulsággal szolgál a kor egészségügyi állapotairól. Vol. XXXVI, No. 4. Goldin, Grace: A Protohospite at the Turn of the Century: St. Luke's House, London, from 1893 to 1921 (383—415. p.) A londoni Szent Lukács Kórház a világ egyik első olyan intézménye volt, ahol kizárólag gyógyíthatatlan betegeket ápoltak. A szerző a kórház történetét foglalja össze, majd leírja rendszerét és működését. Olvashatunk a lelket-testet együtt gyógyító, nagyszerű Barrett főorvosról, a nővérek nehéz munkájáról, és Alexandra királyné a kórház érdekében kifejtett áldozatos tevékenységéről is. Anekdoták és fotók illusztrálják a tanulmányt. Oberhelman, Steven M.: The Interpretation of Prescriptive Dreams in Ancient Greek Medicine (416—424. p.). A tanulmány három forrása: Pseudo-Hippokratész IV. regimenje, Aelius Aristides Hieroi Logoi-a, és Daldiszi Artemidorosz töredékei. A dokumentumok alapján a szerző az egészséggel-betegséggel kapcsolatos álmok antik interpretáció-elméleteit ismerteti, különös tekintettel a gyógymódot előíró álmokra. Az efféle álmok kétféleképp értelmezhetőek: vagy szó szerint, vagy rejtvényként. A rejtvény általában szójátékon vagy analógián alapul. Wylie, John A. H.—

Collier, Leslie H.: The English Sweating Sickness (Sudor Anglicus): A Reappraisal (425—445. p.). A XVI. században furcsa járvány pusztított Angliában: a „Sudor Anglicus". Furcsasága abban állt, hogy sem Walesre, sem Skóciára nem terjedt ki, csak angolokat pusztított, ám azokat akkor is, ha épp külföldön tartózkodtak! A különös járványt elemzi a szerzőpáros cikke, azonosítani próbálja a betegséget, s megkísérli magyarázni csodálatos tulajdonságait. Peters, Dolores: The British Medica! Response to Opiate Addiction in the Nineteenth Century (455—488. p.). Milyen okok tették szükségessé a XIX. század Angliájában az ópium terjedését és terjesztését? Hogyan vált ellenőrizhetetlenné az ópiumfogyasztás, s mi volt e jelenségre a társadalom és az orvosok válasza? Hogyan szabályozták a XIX. sz. második felében Nagy Britanniában az ópiumfogyasztást és kereskedelmet, és milyen politikai-gazdasági vonatkozásai voltak e szabályozásoknak? E kérdésekre ad választ Peters tanulmánya. JOURNAL OF THE HISTORY OF MEDICINE — 1982 Vol. XXXVII, No. 1. Warner, J. H.: Exploring the Inner Labyrinths of Creation": Popular Microscopy in Nineteenth-Century America (7—37. p.). A mikroszkóp tökéletesedésével és a XIX. század közepének természettudományos forradalmával párhuzamosan Amerikában furcsa divat terjedt el : a mikroszkopizálás divatja. A tudományos eszköz egycsapásra biznisszé vált, ezrek és ezrek vettek olcsó mikroszkópot, tanulmányozták a természet furcsaságait, lapokat, társaságokat alapítottak, sőt a gazdagabbak mik-