Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 97-99. (Budapest, 1982)

FOLYÓIRATOKBÓL - Bulletin of the History of Medicine, 1982 (Bánóczy Erika)

pontból feldolgozza és elemzi az adatokat, végül megállapítja, hogy St. Medard orvosi tevékenysége hatásosnak volt mondható. Siddall, A. Clair: Chlorosis—

etiology reconsidered (254—260. p.). A chlorosis klinikai diagnózis már 300 éve ismert, etiológiája mai napig is bizonytalan. A tüneteket Sydenham írta le, Stockman 1895-ben megerősítette, hogy vashiányos anaemiáról van szó, amit vérveszteség, helytelen táplálkozás okozhat. Két kérdés még mindig megválaszolatlan: miért volt ez a betegség oly gyakori a 19. században, és miért tűnt el később oly rejtélyes módon. A szerző szerint a járványos méretű elterjedés a 19. században iatrogen szindróma, felveti az érvágás és a chlorosis közötti összefüggés lehetőségét. Az érvágás terhesség alatt terápia is volt, pubertás korban és nem terhes nők nőgyógyászati kezelésére is alkalmazták. Vol. 56, No. 2. Saul Benison bevezető cikke a Kochévfordulóról emlékezik meg (Celebration and history : the centenary of Robert Koch's discovery of the tubercle bacillus — 157 — 159. p.). A tuberkulózis a 19. században népbetegség volt, egy becslés szerint 1880ban Angliában minden 100 000 haláleset közül kétszázat a tuberkulózis okozott. Amikor Koch száz évvel ezelőtt bemutatta kísérletei eredményét a Berlini Fiziológiai Társaság ülésén, a jelenlevők saját szemükkel láthatták a mélykékre festett kórokozó bacillust barna háttérre helyezve a mikroszkóp alatt. A nagy pillanat a módszer és technológia diadala volt. A történész feladata nemcsak az, hogy az eredmény pillanatát ünnepelje, hanem hogy az odavezető utat vizsgálja és újravizsgálja, kezdve a klinikai és pathológiai ismeretek fejlődésétől (Baillie, Bayle, Laennec, Louis és mások) A. J. Viliemin úttörő kísérletes tbc. kutatásaiig, megemlékezve J. Schroeter és A. Donne eredményeiről a mikrotechnika illetve mikrofotográfia terén, valamint W. Perkin, A. v. Hofmann, A. Kekulé kutatásairól, melyek az anilin festékek elterjedéséhez vezettek. És főképpen vizsgálni kell azt az éles konfliktust, amely kitört később a tudományos medicina képviselői között, akik a betegség bakteriális etiológiáját tartották mindenek előtt valónak, és azok közt, akik a közegészségügy oldaláról közelítve meg a kérdést, az életkörülmények javításával akartak küzdeni a tuberkulózis és más betegségek ellen, bgyes elméletek szerint a tuberkulózis hanyatlása nyugaton már Koch felfedezése előtt megkezdődött (McKeown), és ebben lehetett valós szerepe a jobb táplálkozásnak és a hygiéniai viszonyok javulásának. A világon még ma is mintegy ötven millió ember szenved tbc-s megbetegedésben. A betegség megelőzéséhez és legyőzéséhez világosan kell látnunk társadalmi és tudományos múltunk minden aspektusát. Cangi, E. C: Abraham Flexner'

s phitantrophy: the full-time system in the department of surgery at the University of Cincinnati College of Medicine, 1910—1930 (160—174. p.). Abraham Flexner 1911 és 1919 között volt a General Education Board, egy 1903-ban létrehozott Rockefeller alapítvány titkára. Fő célkitűzése volt az amerikai orvosegyetemek átszervezése „full-time" rendszerré, aminek lényege az egyetem és kórház szoros összekapcsolása: a tanárok ne folytassanak magánpraxist, hanem teljes idejüket a klinikai oktatásnak és a kutatómunkának szenteljék. Az alapítvány támogatását azok az egyetemek élvezhették, amelyek hajlandóak voltak Flexner diktátuma alapján átszervezni fakultásaikat. Ennek megvalósítása számos konfliktussal járt, több egyetem nem is egyezett bele függetlensége feladásába. A szerző a cincinnati egyetem sebészetének újjászervezését elemzi részletesen, Flexner itt az általánosan hirdetett szigorú full-time helyett a „geographical full-time" rendszert támogatta, amelyben a college helyet biztosít arra, hogy a professzor helyben privatizálhasson. Eckert, E. A.: Spatial and temporal