Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 97-99. (Budapest, 1982)

FOLYÓIRATOKBÓL - Bulletin of the History of Medicine, 1982 (Bánóczy Erika)

disîricution of plague in a region of Switzerland in the years 1628 and 1629 (175— 194. p.). Ez a regionális járványügyi tanulmány az 1628—3l-es svájci pestisjárványt dolgozza fel. Leírja a járvány eredetét, a tanulmányhoz felhasznált forrásokat, megadja a régió földrajzi leírását, majd grafikonok és táblázatok segítségével elemzi a pestis kitörésének térbeli és időbeli megoszlását 1628—29-ben, az elterjedés dinamikáját és a járványnak a populációra gyakorolt hatását. Vol. 56, No. 3. Owsei Temkin professzor 80. születésnapját ünnepli ez a szám, a cikkeket az ő tiszteletére írták felkért amerikai és külföldi orvostörténészek. E. H. Ackerknecht a „diathesis" szó történetével, és az általa jelölt fogalom fejlődésével foglalkozik tanulmányában (Diathesis: the word and the concept in medical history — 317—325. p.). A görög „diathenai", elrendezni szóból származik, és orvosi szövegben Hippokratésznál bukkan föl először, különös jelentés nélkül, az általános „physis" szinonimájaként, a gelénoszi temperamentum, a későbbi constitutio értelmében. Különös népszerűségre a 18. sz. végén tesz szert. A betegségre való hajlam elméleti misztifikálása ugyan megszűnt századunk első felében, a kifejezés maga még számos összetételben szerepel az orvosi terminológiában. Amundsen, D. IV.: Medicine and faith in early Christianity (326—350. p.). A kora keresztény kor attitűdje a medicinával szemben igen változatos és ellentmondásos volt. Az orthodox egyházi írók közül sokan cáfolták a medicina érvényességét és elfogadhatóságát a keresztény ember számára, s az eretnekség egyik hajtásának tekintették, mivel nem kizárólagosan Istenre bízta az ember sorsát (bár „alsóbbrendű" laikusok esetében nem tekintették bűnnek az orvosi segítség elfogadását). Bylebyle, J. J.: Boyle and Harvey on the valves in the veins (351—367. p.) Boyle (1627—1691) a „Disquisition about the final causes of natural things" (1688) c. művében beszámol egy beszélgetésről, amelyben William Harvey (1578—1657) azt közölte volna vele, hogy a vénabillentyűk célszerűségén töprengve jutott el a vérkeringés felfedezéséhez. A szerző a szöveg és a szövegen kívüli evidenciák alapos elemzésével azt kívánja bizonyítani, hogy Boyle állítása, bár jóhiszemű, csak részben igaz. Lesky, E.: American medicine viewed as by Viennese physicians, 1893—1912 (368—376. p.). A tanulmány azt vizsgálja, hogy milyen képet alkottak az Amerikába látogató bécsi orvosok, mint Politzer, Lorenz, Escherich, Clairmont, Fuchs, Pirquet, Noorden, az amerikai medicináról a századforduló körüli évtizedekben. F. Schiller idegsebész tanulmánya az alvás problémakörével foglalkozik (Semantics of sleep — 111—397. p.). Áttekinti az alvás definícióját Galenustól a múlt század végéig, az idegrendszer szerepéről vallott felfogásokat, az alvásközpont és a narcolepsia kérdését, az alvással kapcsolatos pszichológiai kísérleteket, az álmatlanság problémáját. W. D. Smith Erasistratus dietetikai elméletével foglalkozik tanulmányában (Erasistratus

1 s dietetic medicine — 398—409. p.). Felhívja a figyelmet, hogy a közvetett forrásokból (elsősorban Galenus idézetei és ítéletei) származó kép erősen torzított, a kutatásoknak a töredékek teljes gyűjteményéből kellene kiindulni, ami még eddig nem készült el. Vol. 56, No. 4. Stevenson, L. G.: The Blake Era at HMD (455—459. p.). Amikor 1961-ben megalakult a National Library of Medicine, az orvostörténeti részleg vezetőjévé John B. Blake-et nevezték ki. Nyugdíjba vonulása alkalmából a cikk visszatekint a könyvtár történetére az elmúlt évtizedekben. Blake irányította a második világháború elől a Clevelandbe menekített régi