Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 97-99. (Budapest, 1982)

FOLYÓIRATOKBÓL - Bulletin of the History of Medicine, 1982 (Bánóczy Erika)

Russia (41—55. p.). A századforduló kö­rül Oroszországban megbetegedési és ha­lálozási ráta a legmagasabbak közé tarto­zott Európában. A cikk azt vizsgálja, hogy mit tettek ebben az időben a malária ellen (ami súlyos probléma volt egyes vidéke­ken) egyrészt az elméleti kutatások, más­részt a gyakorlat terén, és megállapitja, hogy az elmaradott állapotok miatt a la­boratóriumi eredményeknek kevés gyakor­lati hasznuk volt. Hamlin, C: Edward Frank land' s early career as London'' s Official Water Analyst, 1865—1880: the context of „ previous se­wage contamination" (56—76. p.). London a Temzéből nyerte ivóvizét; a tífusz- és kolerajárványok okaként 1854-ben mutat­ták ki a szennyezett ivóvizet, a kórokozók azonosítására azonban még harminc évet kellett várni. Ez idő alatt a hivatalos viz­elemzők, akkoriban főként vegyészek, tel­jes bizonytalanságban végezték munkáju­kat. Bliquez, L. J'.: Roman surgical instru­ments in the Johns Hopkins University Institute of the History of Medicine (195— 217. p.). A Johns Hopkins Intézet tulajdo­nát képezi a korábban már leírt, 36 darab­ból álló ókori sebészműszer gyűjtemény, melyet a század elején találtak Colophon mellett. Ezen kívül a kiállított tárgyak között található még negyvenegy római kori sebészeti műszer, ezek leírását, fény­képét közli a szerző. Tizenkét bronzeszköz tartozik a Tanzer-készlethez, a másik csoportot a Norton-gyűjtemény darabjai alkotják, ezek lelőhelye ismeretlen, nem biztos, hogy sebészeszközök voltak, a ház körül is használhatták. Bush,L. E., Jr.: Mormon „ physiology"', 1850—1875 (218—237. p.). Az 1830-ban Joseph Smith által alapított mormon val­lási szekta az átlag amerikaiakból erős idegenkedést váltott ki. 1847-ben új helyet kerestek, nyugatra vándoroltak, s az akkor csak indiánok lakta Nagy Sóstó völgyében telepedtek le. Nyílt hitvallásuk körül, melynek egyik központi tétele a plurális házasság, nagy hírverés volt, évtizedekig az érdeklődés középpontjában álltak. A mor­mon kérdés egyik fő témája volt, hogy mi­lyen „fiziológiai" következményekkel jár egy ilyen nyíltan „buja" életmód. Az első vélekedések nem orvosoktól származtak. Teljes degenerálódást jósoltak, aminek jele volt a magas mortalitás, a lányszületések magas száma, egészségtelen környezet. Az 1850-es években kormánycsapatok érkez­tek Utahba, s a kísérő orvos jelentései már orvosi lapokban jelentek meg. Ez nemcsak megerősíti a korábbi megfigyeléseket, ha­nem egy speciálisan „mormon arckifeje­zést" vél felfedezni, melynek „összetevője érzékiség, ravaszság, gyanakvás, önteltség, sápadt, beesett hullaképek, zöldes szemek, vastag előreálló ajkak, alacsony homlok, ösztövér szögletes alak jellemző az új fajra, a poligámia termékére". A mormon fajról aztán újabb megerősítések hangzottak el. A későbbi látogatók nemigen fedezték fel a degeneráció jeleit, de azért elfogadták a „tudomány" álláspontját. A szakma kritikai hangja, mely kvantitatív elemzés után kiáltott, alig érvényesült. Vollum hadsereg-főorvos jelentése vetett véget 1875-ben a „mormon fiziológia" fogalmá­nak. Kifejtette, hogy nem tapasztalt kü­lönbséget a monogám, illetve poligám há­zasságban születettek között, sőt a poli­gámia eugenetikái szempontból még elő­nyösebb is, mivel a kiválasztottak, a tehe­tősek sokasodnak. A népszámlálás a szá­zadfordulóra vált megbízhatóvá, az adatok szerint a mormonok halálozási aránya akkor és azóta is az országos átlag alatt maradt. Estes, J. Worth: Naval medicine in the age of sail: the voyage of the New York, 1802—1803 (238—253. p.). A 18. századi hajóorvoslás mindennapi gyakorlatához szolgáltat adalékokat Dr. Peter St. Medard naplója, melyet a New York fedélzetén 1802-ben megkezdett tizenhat hónapos utazása alatt vezetett. A szerző több szem-

Next

/
Thumbnails
Contents