Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 97-99. (Budapest, 1982)

SZEMLE KÖNYVEKRŐL - [Szily Aurél] Aurél von Szily — Leben und Wirken (Kapronczay Károly)

reáljogú gyógyszertári privilégium az egyeduralkodó, hanem — hasonlóan a birodalom egészében 1894. július elsején bevezetett ún. tiszta személyjoghoz (mely tudvalevőleg visszaszáll az államra) — már régebben is nem az örökölhető privilégiumok, hanem a személyhez fűződő jogosítványok alapján működhettek a gyógyszertárak. Mindezek a problémák még bonyolultabb összefüggésben jelennek meg ott, ahol a 18. és 19. század fordulóján, valamint a 19. század első másfél évtizedében a francia hódítások nyomán a Code Napoléon liberális rendelkezései közvetlenül vagy közvetve kihatottak a gyógyszertárak tulajdonviszonyaira, illetve azok jogi oldalára is. Ugyanakkor figyelembe kell venni azt is, hogy Kleve hercegsége egy —• bár távoli -— porosz tartomány jogi státuszát élvezte. A térképekkel, több városból származó korabeli telekkönyvi kivonatokkal alátámasztott adattár hatalmas feldolgozott anyaga követésre méltó módszertani példája az alapos gyógyszerészettörténeti kutatásoknak. Amint az a szerző csatolt önéletrajzából kitűnik, 1978-ban befejezett gyógyszerészi tanulmányait követően 1979-ben kezdte meg a Marburgi Egyetem Gyógyszerészettörténeti Intézetében disszertációjának elkészítését. Ennek során a szorosan vett gyógyszerészettörténeti tanulmányok mellett a jogtudományi karon jogtörténeti irányban is képezte magát. E széles ismeretanyag tette lehetővé ennek az alapos kutatásnak a sikeres befejezését. Kempler Kurt [Szily Aurél] Aurél von Szily—Leben und Wirken. Münster, Medizinische Fakultät der Westfälischen Wilhelms-Universität, 1981, 69 Ss. A münsteri egyetem orvosi karának kiadványa Szily Aurélnak (1880—1945), a münsteri egyetem szemészeti tanszéke 1924—1935 közötti professzorának kíván emléket állítani, akinek születésének centenáriumán (1980. június 4-én) emlékülést tartottak. Valójában e kötet az ott elhangzott három előadást (H. J. Küchle: Aurel von Szily — sein Leben und Wirken ; B. Dieckhaus : Aurel von Szily's Beitrag zur Anaphyllaxie-Lehre ; R. Grewe : Münster in den Jahren Aurel von Szily. Ein kleine zeitgeschichtliche Betrachtung) tartalmazza. A magyar szemészettörténet is a legkiválóbbak között tartja számon Szily Aurélt, aki apja, Szily Adolf (1848—1920) tehetségét is felülmúlta. Szily Aurél Freiburgban szerzett orvosdoktori oklevéllel előbb a freiburgi anatómiai intézetben, majd a szemklinikán dolgozott. Kiemelkedő tudása alapján 1924-ben Münsterbe hívták és a szemészet tanárává nevezték ki. Nagy jelentőségűek voltak a látóideg morfológiájára, a szem anatómiájára és fejlődéstanára, a sympathicus szemgyulladásra vonatkozó kutatásai és nevéhez fűződik, hogy elsőnek felismerte az anaphylaxia jelentőségét a szemészetben. Tudományos szakirodalmi tevékenysége a német szakirodalomhoz kötődik, amiért nálunk jelentőségére csak később figyeltek fel. Igaz életének utolsó évtizedét már Magyarországon töltötte, hiszen 1936-ban a náci uralom megfosztotta állásától. 1939-ben hazatért, állást nem vállalt, csupán kutatómunkát végzett. Imre József professzor halála után őt nevezték ki a budapesti Szemészeti Klinika élére, de a megbízását követő napokban váratlanul elhunyt. Az imént vázolt életutat kíséri végig gazdag dokumentumok segítségével Kühle professzor tanulmánya, amely rendkívül lényeges adatokat közöl a neves magyar orvos életére és tudományos tevékenységére vonatkozólag, bepillantást enged az apa és fia szakmai kapcsolatába, ösztönző hatásába. Dieckhaus professzor írása pedig az orvos-