Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 97-99. (Budapest, 1982)
ADATTÁR - Sergő Erzsébet: Gyermekágyas asszony étkeztetése Magyarországon
A másik igen jellegzetes kalács a fumu. Ez csecsemő nagyságú, pólyásgyerek alakú kalács; a Zala megyei Hetesben és közvetlen környéken a XIX— XX. század fordulóján még élő hagyományként ismerték a készítését. Ez a főkeresztanya ajándéka és a keresztelési lakoma lezáró eledele volt. A kalács-fiübabával keresztelést parodizáló szokást játszanak el, majd felvágják és szétosztják úgy, hogy minden jelenlévőnek jusson belőle. 17 Az utolsó időben a kalács alapját három — dióval, mákkal, almával megtöltött — tésztarúdból fonták össze, fejet, és lábakat alakítva ki. Erre az alapra az arcot, hajat,— kezet, ruhát jelző tésztadíszek kerültek. A fumut gyakran pékkel készíttették el. A fumu készítése az első világháború idején megszűnt. Földrajzilag ugyanezen a területen a XV-XVI. században magyarul „fumoly"-nak nevezett „kenyir" ünnepi alkalmakra előirt jobbágyszolgáltatás volt. Nevét a nálunk a Sopronból ismert délnémet péksütemény elnevezésből (Fűmmel) származtatják. 18 Úgy tudjuk, hogy a pólyásgyerek alakú kalács készítése — elsősorban karácsonyra — a XIX XX. században elsősorban burgenlandi osztrák községekben volt gyakori. A sokszor „Hausvater"-nek nevezett figura népszerűségét összefüggésbe hozzák azzal, hogy a Kőszeggel szemben fekvő Répcekéthely kolostorának építésekor, a XVIII. század utolsó negyedében a gyermek Jézus ilyesféle szobra a kolostor védelmezője, körmenetekben is hordozott, a széles környéken jól ismert kegytárgy volt. A komatál küldése, mint társadalmi aktus, egyúttal mindig a vagyoni helyzet kifejezése is volt. Gazdagságával sokszor még a valós helyzetnél is többet, jobbat akartak vele kimutatni. Sokan még erejükön is felül készítettek össze a komaasszonynak, hogy minél gazdagabb legyen a róluk alkotott kép. Jelentőségére, a vagyoni helyzet kiemelésére egyetlen példát mutatok be. A századfordulós Pest határában, Rákospalotán még nagyon erősen élt a komatál küldésének szokása. Minden háznál volt külön erre a célra rendelt rétestál, amelyre gazdagon, felpúpozták a nagymennyiségű rétest: almást, mákost és dióst. Azután elindult a komatállal a komaasszony: sokszor fölösleges kerülőket is tett, a fél falut körbejárta, olykor még dülöngélt is, hogy minél inkább lássák a faluban „nehezen" cipelt, de igen bőkezű adományait. 19 Somogy megyei példánk szerint: keresztelés másnapján egy jól felrakott véka kíséretében tesz délfelé látogatást a komaasszony új komaasszonyánál. Ezt megismétli egymás után következő öt napon keresztül. A véka ebédhez naponta egy-egy liter bor is jár. 20 Valósággal versenyeznek egymással, egyik sem akar elmaradni a másik mögött. Nézzük, Göcsejben mit tartalmazott a komatál! Az először küldött étel páratlan számú (5-7) fogásból áll. Az utolján vitt ételt lehetőleg vasárnap küldik, ekkor a kosár púpozva van étellel. Az ételt nagy, fületlen kosárba rakják. Van abban leves, hús tyúkpecsenye, kalács, fánk, patkós tészta, sőt újabban cukros sütemény, felfújt, torta, piskóta is. Ha egyes, finomabb tésztákat maguk nem tudnak készíteni, megveszik, de ki kell tenni magukért. A bor sohasem hiányozhat. 21 Az Alföld déli részein a következőképpen zajlik le a komatál küldése: a komatálat a megkeresztelés után, tehát egy hetes kortól vitték gyerekágyas asszonynak. 22 Elsőnek a komaasszony vitt un. komaszilkében, azután rokon, ismerős, leánybarátnők. Szégyen 17 Jung K. i. m. 50. 18 Magyar néprajzi lexikon, II. köt. 230. 19 Sergő E. i. m. 20 Temesváry R. i. m. 81. 21 Jung K. i. m. 52. 22 Kiss L. i. m. 481.
