Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 97-99. (Budapest, 1982)

ADATTÁR - Sergő Erzsébet: Gyermekágyas asszony étkeztetése Magyarországon

GYERMEKÁGYAS ASSZONY ÉTKEZTETÉSE MAGYARORSZÁGON SERGŐ ERZSÉBET Ha meg akarunk ismerkedni a gyermekágyas asszony ellátásával, étkeztetésével és annak különböző jelrendszereivel, elsősorban azt a családrendszert kell megismernünk, amelyben hajdan ezek az asszonyok éltek. A magyar néprajzi szakirodalom sajátos szerkezetű családformát jelöl a nagycsalád kifejezéssel. A nagycsalád intézménye egyidejűleg jelent vérségi, gazdasági, lokális és társadalmi egységet. Nagycsaládon a patriarchális nagycsaládot értjük, amelyben együtt élnek a közös őstől származó férfiak feleségeikkel, gyermekeikkel, unokáikkal. A nagycsalád vezetője a legidősebb férfi volt, vagyis az apa, a nagyapa vagy a legidősebb férfitestvér. Korlátlan hatalommal rendelkezett. Tisztelete a családban igen nagy volt, pl. az asszonyok nem szólíthatták meg. Egyedül ő rendelkezett a családi vagyon felett.

1 A család asszonyainak körében a gazda felesége, a gazdaasszony képviselte a gazda tekintélyét. A nagycsaládba bekerült asszonyok csak dolgozhattak a közös vagyonért, abból azonban nem részesültek még annyira sem, hogy ruhát kaptak volna: kizárólag az ennivalójukért dolgoztak. (A lánygyermekeinek ruháiról még asszony korában is az anyja gondoskodott.) Ez a körülmény kialakított a férficentrikus nagycsaládon belül egy erős, női ágon való összetartozást. így pl. a fiatalasszony első gyermekének kelengyéjét nem a férje családja, hanem az anyja állította össze, készítette el. 2 A 20-40 tagot is számláló nagycsaládban Észak-Magyarországon pl. az úgynevezett első házban (a nagyszobában) 10—15 nő aludt ; a férfiak és a fiúgyerekek kint az istállóban.

3 Dél-Dunántúlon az udvaron álló fáskamrában, Észak-Magyarországon pedig a ház végéhez ragasztott, fűtetlen kiskamrában aludtak a fiatal párok.

4 A nagycsaládi életforma fennállása Magyarországon több évszázadra becsülhető, és a XIX. század végéig elszórtan még megtalálható volt.

5 A változó gazdasági és társadalmi viszonyok erősen befolyásolták a nagycsalád életének alakulását. A feudális rendszer felbomlása — amely nálunk jogilag 1848-ban következett be — nagyon érzékenyen érintette ezt az életformát. A nagycsaládok szétesésének folyamata, a családok „megválakozása", a XX. század első felében fejeződött be. A nagycsaládban kialakult gazdasági és társadalmi légkörben a menyecske helyzete teljesen bizonytalan, alárendelt volt. Amikor észrevették másállapotosságát, akkor sem dolgozhatott kevesebbet vagy könnyebb munkát. Amikor megszülte gyermekét és belefektették a sátoros-ágyba, ezzel a körülötte való gondoskodás be is fejeződött; magára 1 Magyar néprajzi lexikon III. köt. 684. 2 Magyar néprajzi lexikon II. köt. 273. 3 Morvay Judit: Asszonyok a nagycsaládban, Bp. 1956. 100. 4 Gönczi F. i. m. 5 Magyar néprajzi lexikon, III. köt. 685.