Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 97-99. (Budapest, 1982)

ADATTÁR - Hőgye István: Kazinczy Ferenc feljegyzései a betegségekről

KAZINCZY FERENC FELJEGYZÉSEI A BETEGSÉGEKRŐL HŐGYE ISTVÁN ÍCazinczy Ferenc (1759—1831) munkás és hosszú élete scrán sokat betegeskedett, népes családjában és környezetében is szerzett tapasztalatokat. Ezekről, mint az élet annyi más apró-cseprő dolgairól részletes feljegyzéseket készített, leveleiben írt azokról barátainak, ismerőseinek. Ő maga fiatal korától vézna, törékeny, betegségekre hajlamos ember volt, a több mint hat évig tartó raboskcdása különféle börtönökben még gyengébbé tették szervezetét. Mindent megpróbált betegségeinek leküzdésére, a tapasztalt és ajánlott, népi gyógymódokat, a kor kiváló orvosainak ajánlatait, kúráit. Fiatal korában Bécsben, Pesten is gyógyíttatta magát (főleg az aranyerét), később anyagi nehézségei miatt olcsóbb, baráti orvosok kezelték — de nem biztos, hogy kevésbé sikeres módon — a legkülönfélébb betegségeiben, főleg Szentgyörgyi József debreceni és Meczner Pál sátoraljaújhelyi orvos. Közvetlen környezetében hagyománya volt a „házi" gyógyításnak. Anyja népi gyógymódokkal, füvekkel, porokkal orvosolta már gyermekként is Ferencet és testvéreit. Később az apósa (gróf Török Lajos jozefinista tanfelügyelő, aki vegyészettel, gyógyszerkészítéssel és szűkebb családja körében orvoslással is foglalkozott, vegyészeti-gyógyszertani könyvet is írt), majd a felesége, gróf Török Zsófia gyógyította kisebb-nagyobb bajaiban az orvosi segítség megérkezéséig. Az orvosi segítség sokszor nem személyesen, hanem levélben jött Debrecenből, Szentgyörgyi doktortól. Levélváltásaikban Kazinczy gyakran elmondta betegsége vagy a családtagok betegségének előzményeit, tüneteit, pillanatnyi állapotát, lefolyását, így kért gyógyszert. Gyermekei, felesége és maga komolyabb bajaiban mindig kikérte Szentgyörgyi József tanácsát, javaslatát, őt jobban becsülte, nagyobb tudományú orvosnak tartotta, mint a Zemplén vármegyei orvosokat, még Meczner Pál megyei főorvosnál is. Szentgyörgyi szívesen adott levélben tanácsokat, de nem akarta lebecsülni tudós kollégái munkáját sem, az orvosi gyakorlat alapvető elvének tartotta, hogy az orvos lássa is a betegét, ezért írta Kazinczynak nem egyszer, hogy az „... érdemes Orvosok tanátsát követni... [kell] kinek egy meg vizsgálása és tekinteti többet ád tudtodra, mint én egy egész levélből érthetek." Máskor pedig látatlanban csak ajánlást küld: „.. . az orvoslás-módját fel tenni bátorkodom csak, azokat amiket leg nevezetesebbeknek és leg hasznosabbaknak ítélek, ide meg írom." Kazinczy gyógyulásait sokszor felesége gondos ápolásának köszönhette, erről így írt barátainak : „. .. feleségemnek köszönhetem életemet. O az atyja stámenjei által kapa orvosi tudományt, tapasztalást.. . ", vagy „Doctora lévén rég olta a vidéknek, nem vonja el magát a betegektől." Kazinczy szívesen kért és kapott tanácsokat a barátaitól is, akik elmondták, hogy egyegy betegséget hogyan orvosoltattak, ezeket is feljegyezte, levélben aztán tovább adta