Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 93-96. (Budapest, 1981)
TANULMÁNYOK AZ ÓKORI MEDICINA KÖRÉBŐL - Kiss, Ákos: Gyógyító, kultikus-mágikus emlékek ókori mozaikokon (német nyelven) . . .
dien in Zusammenhang. 6 Auf dem Boden der pithagoreus Basilika bei der Porta Maggiore in Stadt Rom begegnen wir in einer Darstellung wieder diesem magischen Vorbeugen. Das Mosaik aus Zliten, aber auch die Abbildung einer bronzenen Lampe aus Hispánia Tarraconensis sollten alle diesem profilaktischen Schutz dienen. 7 Es würde weiterführen, darüber zu diskutieren, wie weit das Pfauenauge im Gefieder der Pfau ebenfalls eine verderbende oder schützende Rolle gespielt hätte. Die Karriere dieses, mit dem unheilbringenden Auge zusammengeklammerten profilaktischen Begriffpaares ging mit dem antiken Zeitalter weitaus nicht zu Ende. Unter den Denkmälern des italienischen Mittelalters kommen ähnliche Darstellungen zum Vorschein; auf der romanischen Plastik an der Fassade der Sta Maria a Mare Kirche bei Teramo, aus dem XII—XIII. Jahrhundert können wir es auch so beobachten. Ob dieses italo-romanisches skulpturisches Denkmal blos als eine Übernahme von Inhalt und Form zu betrachten ist, als antikes Weiterleben, oder einfach auf eine christliche Kirche hinaufgekommen, konnte es apotropäische, schützende Züge behalten, und möglicherweise konnte es nur mehr bei Einigen solche abergläuberische Gefühle wecken — diese Fragen zu beantworten würde den Rahmen dieser kleinen, bescheidenen Zusammenfassung überschreiten. összefoglalás A tanulmány az ókori mágikus bajelhárító-gyógyító ábrázolások köréből idéz fel egy emléket az antik metropolis, Antiocheia mozaikképei közül. Az egészséget hol védő, máskor éppen károsító módon érintő, körülvevő geniusok, köztük a genius frugiferus vezet közelebb témánk választott ábrázolásához. Az egészséget fenyegető szférák ellenében az apotropikus elhárítások, az ártó szándékú geniusoktól védekezés sokféle emléke maradt fenn, mágikus feliratok mellett képes, plasztikus ábrázolásokként is. Kígyó, kakas, phallos, vulva jelennek meg ilyen bajmegelőző mágikus szerepben. A jelen ábrázolás antiocheiai villa mozaikpadlóján a ,, House of the Evil Eye"-ben került elő. Ezen a nagyméretű emberi szemet nyolcféle állat és tárgy támadja, azonban egy fgyógykenőcsös — unguentarius) phallosos, fuvolázó néger alak oltalmazóan jelenik meg az ártó tényezők ellenében. Az ábrázolatot mozaikstílus kritériumok alapján egyként legkorábban a II— III. sz. fordulójára kelteznők. Ezt segítené elő a védendő személyre utaló görög felirat is: ,,Kai Szü." Feliratos mozaikok — korai kivételes esetektől eltekintve — a II. századtól általánosabbak. Ez az időszak egybeesnék a gyógyításban mindinkább előtérbe jutó babonás, mágikus tényezők nagyobb súlyával (Cedrinus III. sz. közepi adata a pestis és a rontó szemek kapcsolatáról). A cikk jónéhány hasonló analóg emléket említ hason jelentőséggel (Róma, S. Pancratio melletti Villa Corsini, ugyanott a Porta Maggiore melletti bazilika mozaikján, de egy zliteni mozaikon; Hispánia Tarraconensis-i, Tarsosi emlékeken). Antik képelemek nyomán tovább él ez a képtémacsoport az itáliai romanikában is (így a Teramo melletti Sta Maria a Mare templom homlokzati plasztikáján). Á. KISS, Dr. phil., C. Sc. head of department Museum of Applied Arts Budapest, Üllői út 33-37, Hungary, H 1092 6 P. Graindor, Terres cuites de TÉgvpte gréco-romaine. Antwerpen 1939. 139. 58no.XXÍ.T. ' R. M. Pidal. História de Espana II. Espana Romana. Madrid 1935. 493. B. 280.
