Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 93-96. (Budapest, 1981)
TANULMÁNYOK AZ ÓKORI MEDICINA KÖRÉBŐL - Kádár Zoltán: Gyógyító istenségek tisztelete Pannóniában topográfiai adatok tükrében
nik. 109 Telesphorosnak Aquincumban jelentkező kettős aspektusát jól világítja meg e város vallási életének első összefoglalója, Brelich, hangsúlyozván, hogy egy chtónikus jellegű harmóniához, amelyet az antik orvos is képvisel, egy sajátos köztes helyzet tartozik az élet és a halál között: Asklepios mellett nemcsak Hygieia, hanem Telesphoros is állhat. 110 Ám a gyógyító istenek világa Aquincumban nemcsak chtónikus mélységekig nyúlik le, hanem az Olympos magassságáig is felér: egy aquincumi katona — L. Serenius Bassus, aki a Legio II. adiutrix centuriója volt, I.O.M.Salutari et Genio domus eius állít oltárt, hálából, mert gravissima infirmitate libérâtus, 111 Figyelemre méltó, hogy I.O.M. Vindobonában is szerepelt romanizált kelta gyógyító istenek társaságában. Aesculapius és Hygieia kultusza mellett — a nagyszámú gyógyforrás ellenére is — úgy látszik Aquincumban és környékén csak másodrangú szerep jutott a forrásokban lakozó Nympháknak. A feliratok közül kettőt, mint Nagy Tibor írja, „közéleti pályán magasba emelkedett benszülött", 112 az Aesculapius kultusz kapcsán már említett M. Foviacius q.q. sacerdotalis, 113 továbbá M. Valerius Karus (sic!), a colonia egyik polgármestere: decurio és duumvir állította Nymphis perennis tiszteletére. Az utóbbi Pátyon, a helység egyetlen forrása mellett került elő. 114 A harmadikat — amelyen három Nympha alakja szerepelt lul.Pusinius, a Legio II. adiutrix immaginifer-je készítette. 115 Mindezek az oltárok forrásligetekben állhattak, mint Nagy Tibor is véli, aki egyébként hangsúlyozza, hogy az oltárok állítóinak társadalmi helyzete — kisemberek helyett magas rangú polgári és katonai személyek — alapján nem bizonyítható a kultusz bennszülött gyökere. 116 Aesculapius és Hygieia tiszteletét a dunai limes-vonal, Pannónia keleti határa mentén is jelentős emlékek képviselik. Camponaban (ma Nagytétény) a II. század elején Domitius Magnus az ott állomásozó ala I.Tharacum praef(ectus)-'i rangú veteranusa állított oltárt az istenpárnak. 117 Még délebbre, Kisapostagon Antonius bucinator oltára került elő Asclepio dedikációval. 118 Még egyértelműbben a görög Asklepiosról — s nem Aesculapiusról — és Hygieiaról esik szó egy másik, ugyanitt előkerült feliraton, melynek dedikáeiója: Oeoiç aojrfjg(a)iv 'AanX^mö) xcd 'Yyíe (sic!) AovxtoS ovXéoioç ^OvrjaLfioc XviQLOiY}oi(o)v otvé&r)y.EV, 119 109 Szirmai, K.: i.m. 79. Aquincumi szarkofág Telesphoros ábrázolásával: Szilágyi J.: Aquincum. Bp. 1956, XXIV. t. 3.; az istenség provinciális ábrázolásairól: Kenner, H.: Zu namenlosen Göttern der Austria Romana II/l, Römisches Österreich 4 (1976) 147. skk (további irodalom: 157. sk. 1. jegyzet.) 110 Brelich, A.: i. m. 110. 1.1 CIL. 1116456 = 10389, Brelich A.: i. m. 71., vö. Nagy T.: Bud. tört. I, 2. — Érdekes a Nymphák és Bendis gyógyító istenség kapcsolata: Popov, D.: Le relief de Copenhague Archeologija XIX (1977) 13, 5. kép. 1.2 Nagy T.: i. m. 399. 113 CIL III 3488; Brelich, A.: i. m. Nagy T.: i. m. 398., vö. Sz. Póczy K.: i. m. 29. 114 CIL III 3382; Brelich, A.: i. m.; Nagy T.: i. m. 399, 443: 130.J.; Nagy L.: i. m. 532. 118 CIL III 3489; Nagy T.: i. m. 399 (az oltárkő elveszett, tehát nem tudjuk, miként ábrázolta a nymphákat) "« Nagy T. : i. h. CIL III 3388., Erdélyi G.: Intercisa. Arch. Hung. 33. Bp. 1954, 192. 274 skk. No. 392 (monumentális szoborhoz tartozhatott) 1.8 CIL III 3326 1.9 Rómer F.: Pannóniai újabb kiadatlan latin feliratok Arch. Közi. 4, 1864, 48.; vö. CIL III 3326.
