Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 93-96. (Budapest, 1981)

TANULMÁNYOK AZ ÓKORI MEDICINA KÖRÉBŐL - Kádár Zoltán: Gyógyító istenségek tisztelete Pannóniában topográfiai adatok tükrében

Sajnos egyik felirat sem nevezi meg közelebbről az állító etnikai származását — bár az elsőnél valószínű, a másik esetében bizonyos, hogy görög orientális személy volt a fogadalomtevő —, mindazonáltal mégsem állíthatjuk róla bizonyosan, hogy a közéli Intercisaban állomásozó cohors miliaria Hemesenorum surorum sagittariorttmhoz tartoztak.

120 :: • A Sopianae és Singidunum közti útvonal fontos állomása volt Mursa (ma Eszék, Osijek), ahol Hygieia márványszobra került elő. A fülkébe állított alak jobb vállán tekerődzik a kígyó, az istennő attribútuma.

121 Pannónia legdélibb szögletében, Taurunumban (ma Zemun) 1898-ban viszont olyan relief került elő, amelyen Asclepio et Hygie (sie!) dedikáció alatt az istenpár úgy van ábrázolva, mint a III. századi aquincumi domborművön, csak művészileg klasszikusabb kivitelben. Sajnos a dedikáció (Iulius vagy Iulia?) személyéről közelebbit nem tudunk.

122 Feltűnő, hogy az istenpár között a kis csuklyás Telesphoros is szerepel. Az utóbb vizsgált emlékek arra utalnak, hogy Moesia Superior irányából a dunai limes-vonal mentén Aquincum irányába egy olyan észak felé haladó kultusszal állunk szemben, amely a szóban forgó istenségek balkáni — trák-görög — aspektusát tükrözi. A GYÓGYÍTÓ ISTENSÉGEK PANNÓNIAI TISZTELETÉNEK KULTUSZ-TOPOGRÁFIAI TANULSÁGAI A tanulmányunkban említett kultuszok topográfiai vizsgálata vallás- és orvostörténeti szempontból egyaránt figyelemre méltó problémákat vetett fel. Elsősorban megvilágította az egyes kultuszok helyi gyökerét, amely különböző tényezőkre vezethető vissza: egyrészt figyelembe kell vennünk az adott hely földrajzi, táji adottságait, vagyis a gyógyítást elősegítő természeti tényezőket (különösen a gyógyvizek szerepét), másrészt a terület őslakosságát, tehát az etnikai tényezőket. Másik igen fontos kérdés a gyógyító istenek kultuszának vándorlását, elterjedését szabályozó tényezők, melyeket társadalmi, politikai, stratégiai tényezők, az egyes központi polgári és katonai jelentősége szabályoz. A kultuszok megjelenésében tehát mindig több tényező gyakran igen bonyolult hatását kell látnunk. Ami az első kérdéscsoportot, a lokális hagyományok kérdését illeti, az a probléma, hogy a többé-kevésbé romanizált gyógyító istenek mennyiben mutatják az őslakosság isteneinek továbbélését? A kérdés megvilágítását megkönnyíti Weisgerber nemrég megjelent nagyarányú monográfiája a hochscheidi Apollo és Sirona szentélyről. Ez a munka nemcsak azért fontos számunkra, mert az ennek az istenpárnak szent kerületéhez tartozó számos épületet, forrásszentélyt, fürdőt tártak fel gazdag kultikus emlékanyaggal — feliratokkal, momumentális szobrokkal és votiv kisplasztikái alkotásokkal együtt •—, hanem azért is mert ezeknek publikációjához csatlakozva, a szerző a vizsgált kultusz teljes áttekintését is nyújtja a legújabb kutatások figyelembevételével.

123 Kiderül, hogy az Apolloval azonosított Grannus és párja, Sirona kelta istenségek tisztelete* az 120 Y5 Pitz, J. : Les Syriens à lntercisa Coll. Latomus 122. Bruxelles, 1972. 121 Tomic-Karovic. K.: i.m. 136. 122 Brunsmid, J.: Vjesnik Hrvatska Arch. Dr. (VHAD) 4, 1899—1900, 260; Ua.: VHAD 8, 1905, 52 skk. vö. Reinach, S. : Répertoire des reliefs grecques et romaines. Paris 1908, 38. Nr. 17. etc., vö. Alföldy, G.: Kelta gyógyító istenségek tisztelete a római Pannóniában. Comm. en Bibi. Hist. Med. 17, 1960, 105. skk. 123 Weisgerber, G.: i. m. 102. skk.