Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 93-96. (Budapest, 1981)
TANULMÁNYOK AZ ÓKORI MEDICINA KÖRÉBŐL - Kádár Zoltán: Gyógyító istenségek tisztelete Pannóniában topográfiai adatok tükrében
Aesculapiusnak és Hygieianak több ábrázolása is előkerült Aquincumban, melyekkel legutóbb Nagy Tibor 100 és Szirmai 101 foglalkoztak. Nagy rámutat a valetudinarium környékén előkerült, a két istenséget ábrázoló mészkődombormü és a Magyar Nemzeti Múzeum Óbudáról származó, azonos tárgyú domborműve közti különbségekre: az előbbin a ruházat kezelése klasszicizáló, s a kőfaragó jó stílusérzékére mutat, ahogy a ruházat alól áttetsző testidomokat érzékeltetni tudta. E II. századra datált darabbal szemben a másik dombormű nehézkesebb, szerzőnk ezt a III. század első harmadára teszi, szerinte ez közepes értékű műhelymunka. 102 Ikonográfiái különbségek is kimutathatók a két emlék között: az előbbin Aesculapius a baljával tartott kígyós botra támaszkodik, jobbját Hygieia felé nyújtja, az utóbbin viszont jobb kezével tartja a ferdén álló kígyós botot. A Hygieia-alakok ikonográfiái eltéréseit nem lehet teljes pontossággal megállapítani, mert a korábbi darabon ennek az istennőnek a karjai megrongálódtak. A későbbi emléken világosan látható, hogy Hygieia a kígyót jobbjában tartja s a baljában levő edényből eteti. 103 A polgárvárosban Aesculapius márványtorzója is előkerült, ez azonban elégett. Az irodalom alapján, Szirmai szerint, a brigetioival egy képtípust alkot. 104 Az Országház környékéről előkerült, valószínűleg kisázsiai műhelyből származó márványfejet Hekler feltehetőleg Hygieia ábrázolásának tartja, 105 ez azonban ikonográfiailag nem bizonyítható. Feltűnő, hogy egy nemrég Wellner által közzétett 106 aquincumi kerámián az Aesculapius és Hygieia alakjaival ékes gemma lenyomata látható. Szokatlan, hogy az álló helyzetben, profilban ábrázolt istenek közül Aesculapius petasost visel a fején. A valetudinarium közelében egy fürdőmedencében Telesphorosnak dedikált oltár került elő: ezt T.Fl.Priscus vet. leg. HII.FI.ex opt. val, állította 107 (a Legio IV. Flavia Septimius Severus idején tartózkodott Aquincumban. 108 ) Az egyes emlékeken Aesculapius és Hygieia társaságában szereplő csuklyás istenség Aquincumban egy szarkofágtöredéken is feltűnik, s mint Szirmai kiemeli, ez a típus egy brigetioi szarkofágreliefen is megjele100 Nagy, T. : Szobrászat és kőfaragás Aquincumban. Taille de pierre et sculpture á Aquincum, Bud. Rég. XII (1971) 143. sk, 179. 101 Szirmai, K.: Az aquincumi szobrászat vallástörténeti értékelése i. u. I. sz. közepétől az i. u. IV. sz. közepéig. Bp. 1971. (kézirat). 76 skk. 10- Nagy, T. : i. m. lo:> Szirmai, K. : szerint (i. m. 79.): „A lelőhelyet figyelembe véve — gondolhatunk arra, hogy az aquincumi Aesculapius-Hygieia kultuszképet a 168—169-es nagy pestisjárványok idején a betegség megszűnését váró vagy már hálájukat kifejező polgárok állították." 104 Szirmai, K.: i. m. 77. 105 Hekler, A.: Márványfej és bronzmaszk a Nemzeti Múzeumban. Arch. Ért. U.f. XXVIll (1908) 339 skk. 106 Wellner. I.: Aesculapiust és Hygieiát ábrázoló gemma lenyomatával díszített edény Aquincumból = Ein mit dem Gemmenabdruck des Aesculapius und der Hygieia verzierte Gefäss aus Aquincum, Arch. Ért. 92 (1965), 42 skk. 107 Nagy, T.: i.m. 400.; Bud. Rég. XIII (1943) 356, 29. kép. Vö. Alföldi, G.: Geschichte des religiösen Leben in Aquincum. Acta. Arch. Acad. Scient. Hung. 13. (1961) 112. los Nagy, T.: i. m. 400. felhívja a figyelmet, hogy ennek a légiónak egyik tribunusa az Aquincum körzetéhez tartozó Piliscsabán oltárt állított Apollo conservatomak és Diana conservatrixnak a II. század végén. Szerinte Apollo jelzője „világosan utal az ember szellemi és testi habitusát harmóniában tartó isten hatalmára, Apollo gyógyító szférájára". A szerző arra is felhívja a figyelmet, hogy a két istenség együttes kultusza a nyugati thrákokra jellemző, akik különben „a területük határán (Singidunum) állomásozó legio IV flavia legénységi állományából sem hiányoztak."
