Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 93-96. (Budapest, 1981)

TANULMÁNYOK AZ ÓKORI MEDICINA KÖRÉBŐL - Kollesch, Jutta: Galenosz mint a „második szophisztika" képviselője (német nyelven)

Unsere Ausführungen dürften gezeigt haben, daß die Forderung, Galen in stärkerem Maße als bisher in Abhängigkeit von der Zweiten Sophistik zu sehen, durchaus berechtigt ist. Ebenso ist aber auch deutlich geworden, daß diese Abhängigkeit nicht überbewertet werden darf, wenn man der besonderen Stellung, die sowohl Galen als auch die Medizin in der geistigen Situation dieser Zeit einnehmen, gerecht werden will. Összefoglalás Galenus már a szülői házban is alapos oktatásban részesült, apja, Nikosz különös gonddal ügyelt fia nevelésére. 14 évesen már filozófiai előadásokat hallgatott, amelyek megalapozták későbbi eklekticizmusát. Apja halála után anyagilag függetlenné vált és Alexandriában folytatta tanulmányait. Azok befejeztével, 28 évesen visszatért Pergamonba és állást vállalt. A második szofista iskolához való sorolása nem alaptalan. Tagjai az iskolázottság és képzés legmagasabb szintjét képviselték és anyagilag a kiváltságosok közé tartoztak. Galenus nézete, hogy csak az lehet jó orvos, aki jó filozófus is egyben, itt gyökerezik. Karriervágy hajtotta Rómába, ahol társadalmi rangot kívánt elérni. Barátai segítségével Marcus Aurelius fiának éveken keresztül kezelőorvosa volt, és a császárt is legalább egyszer kezelte. Korának legkiválóbb orvosai sorába tartozott. A legmagasabb körökben forgott, de kapcsolata e körökkel csak az orvos minőségének szólt. A szofistáktól eltérően nem vállalt hivatalt; bár jómódban élt, extravagáns túlzásoktól tartózkodott. Magatartása eltért a szofistákétól a hagyomány kérdésében is. Ő is hivatkozik Hippokratészre, de hivatkozásai differenciáltabbak, elsősorban történeti jellegűek. J. KOLLESCH, Dr. sc. phil. Zentralinstitut für Alte Geschichte und Archäologie der AdW der DDR 108 Berlin, Leipziger Str. 3-4, G DR