Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 93-96. (Budapest, 1981)

FOLYÓIRATOKBÓL - Medizinhistorisches Journal, 1980 (Rákóczi Katalin)

összehasonlító morfológia és szisztematika, a funkcionális morfológai és funkcionális anatómia szakterületére is. A népszerűsítő tudományban Haeckel olyan hírnévre tett szert, főleg külföldön, mint előtte senki más, de általános vélemény, hogy a tudománynak inkább a doktrínái keletkeztek a tevékenysége nyomán. Az értékelés jelenlegi állásával nem lehetünk megelégedve, további alapos vitákra van szükség. Bd. 15. Heft 4. Krebs, Hans: Wie ich aus Deutschland vertrieben wurde. Dokumente mit Kommentaren. (357—377. p.) A náci hatalomátvétel évében H. Krebs már jelentős orvosi felfedezés birtokában a német tudományos körök elismerését élvezte, a szakma európai hírű tudósai pedig sokat vártak a további kutatásaitól. Zsidó származása miatt már 1933 áprilisában szabadságolták, és még abban az évben a felmondását is kézhez vehette. Szent-Györgyi Albert közreműködésével a cambridgei egyetemre került, ahol folytathatta a tudományos kutatásait. Bár H. Krebs sorsa nem nevezhető tipikusnak, hiszen néhány hónapos kiesés után ismét bekapcsolódhatott a tudományos életbe, a közzétett dokumentumok mégis erőteljes képet festenek arról a változásról, ami alig 3 hónap alatt következett be Németországban. Heintel, Helmut: Moritz Schiffs gescheiterter Habilitationsversuch an der Universität Göttingen im Jahre 1855. (378—384. p.) M. Schiff az 1848-as forradalom hónapjaiban sebészként tevékenykedett a heidelbergi felkelők oldalán. Bár keresztény hitre tért, zsidó származása és demokratikus beállítottsága miatt mégsem nyerhetett el Németországban tudományos felkészültségének megfelelő állást, sőt habilitációs munkáját sem fogadták el. 1856-ban Bernben, 1863—76 között Firenzében, 1876—96 között Genfben dolgozott. A kísérleti ideggyógyászat úttörője volt. Wuketits, Franz M.: Das Kausalitätsproblem in der Evolutionslehre. Ein Beitrag zur Strukturgeschichte der Biologie. (392— 402. p.) A biológiai tudományok egyik központi problémája a 19. században az evolúció tana, amely a század közepén Darwin tollából nyert pontos megfogalmazást. E tannak egyik részét az élőlények törzstörténeti fejlődésének rekonstrukciója alkotja, a tudományos világot azonban sokkal inkább az evolúció jelenségének kauzális magyarázata érdekelte. A szerző nagy vonalakban felvázolja a kauzalitás problémájának, ill. a kauzalitás fogalmának fejlődését az evolúciós tan keretében, a biológia problématörténetébe ágyazva, és rámutat arra a változásra, amely a biológiai tudományok struktúrájában bekövetkezett. A szerző az evolúciós tan kauzalitás fogalmának fejlődésében három szakaszt különböztet meg: /. szelekciós elmélet, amely darwinizmus néven áttörést eredményezett ; 2. a vitaiizmus újraéledése (neovitalizmus): 3. mechanisztikus korszak (neodarwinizmus, szintetikus elmélet); a 4. szakasz napjainkban van kialakulóban, kijózanodással és új orientációval jellemezhető. Lilienthal, Georg: „Rheinlandbastarde". Rassenhygiene und das Problem der rassenideologischen Kontinuität. Zur Untersuchung von Rainer Pommerin: „Sterilisierung der Rheinlandbastarde". (426— 436. p.) A bonni Külügyi Hivatal politikai archívumában találhatók azok a levéltári fondok, amelyek alapul szolgáltak R. Pommerin könyvének megírásához. E könyv elemzésére vállalkozik a cikk szerzője. Az első világháború utáni években a Rajna-vidéket színesbőrű megszálló csapatok lepték el. Ezekben az években mintegy 800 színesbőrű, törvénytelen gyermek született, kiknek sorsa már a 20-as években erősen nyugtalanította a tartományi kormányokat. A bajor kormány 1927-ben sterilizálásukra tett javaslatot, de ezt a birodalmi minisztérium akkor elutasította. Alapvetően új helyzet állott elő 1933-ban,