Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 93-96. (Budapest, 1981)

FOLYÓIRATOKBÓL - Medizinhistorisches Journal, 1980 (Rákóczi Katalin)

egyénisége, és megfogalmazza szemléletük lényegét. Megvilágítja a két szemlélet ütközőpontjait is. A cikk tudományos felkészültséggel elemez, így következtetései nem csupán módszertani és történeti érdekűek, de a szaktudomány szempontjából is értékesek lehetnek. Rodin, Alvin E.: Autoexperimentation with a Drug by Arthur Conan Doyle. (426— 431, p.) Conan Doyle medikus korában önmagán mérte föl a gelsemium nevű drog hatását. Hét napon át egyre növekvő adagokban fogyasztott a szerből, noha tisztában kellett lennie kísérletének életveszélyes voltával. Rodin e vállalkozás pszichológiai hátterét kutatja, s úgy találja, az író nem tudományos érdeklődésből, hanem a kockázat, a veszély iránti vágyától indíttatva kísérletezett önmagával. Számos életrajzi adat támasztja alá az elméletet. Rodin szerint C. D. viselkedését a késő viktoriánus kor szelleme magyarázza: a regényes, drámai, nagystílű mindenek fölött való szeretete. Leavitt, Judith, Walzer: The Wasteland: Garbage and Sanitary Reform in the Nineteenth-Century American City. (434— 452. p.). Egy tipikus északi iparvárosnak, Milwaukee-nak a múlt század 90-es éveiben súlyos problémával kellett szembenéznie. A várost szinte lakhatatlanná tette a mindent elárasztó háztartási szemét. A város felvette a harcot a hulladékkal, előbb sikertelenül, majd egyre sikeresebben, bár a megoldást üzleti érdekellentét, tehetetlenkedés és bürokrácia akadályozta. Leavitt az események elbeszélése után csoportosítja a sikeres tevékenységet elősegítő vagy hátráltató okokat. Elemzéseiből — egy tipikus eset alapján — képet kaphatunk a századforduló Amerikájának a környezetszennyezés ellen folytatott küzdelmeiről. A tanulmányban a mának szóló tanulság sem kevés! Magyar László MEDIZINHISTORISCHES JOURNAL — 1980. Bd. 15. Heft 1—2. Klein, Paul: Die Infektionskrankheiten im erzählerischen Werk Thomas Manns. (3—15. p.) Thomas Mann születésekor (1875) még nem ismerte a tudomány a fertőző betegségek keletkezésének okát, csak 4 évvel később jelentek meg Robert Koch első munkái, amelyek betekintést adtak e súlyos járványok lényegébe. A járványok közül a tífusz, tuberkulózis, bronchopneumonia, szepszis, kolera, szifilisz, agyhártyagyulladás stb. fordul elő műveiben. E betegségek leírására is vállalkozik az író, utolsó műveiben pedig a betegségekre vonatkozó újabb tudományos eredményeket is beleszövi a prózájába. Az epidémiák az emberek mindennapi életéhez tartoztak, mivel védekezni nem tudtak, természetesnek vették. Thomas Mann a valóságból való elmenekülés lehetőségét adja meg beteg hőseinek. Rothschuh, Karl Eduard: Richard Hermann Koch (1882—1949). Arzt, Medizinhistoriker, Medizinphilosoph. (Biographisches, Ergographisches) 1. Teil: Zuf Biographie. (16—43. p.) Richard Koch a német orvostörténelem jelentős egyénisége, aki elsőként kapcsolta össze munkásságában a filozófiát, ill. a medicina elméletét az orvostörténelemmel, és ezzel F. Oesterlennel együtt új munkamódszert hozott létre. Zsidó származása miatt 1933-ban kiutasították Frankfurtból. 1936-ban a Szovjetunióba emigrált, a Kaukázusban talált menedéket és munkalehetőséget. E cikk szerzője sokat köszönhet R. Kochnak, első írásos próbálkozásai az ő irányításával történtek. Kettőjük levélváltását teszi közzé a szerző és életrajzot ismertet a cikk első részében. Starck, Dietrich: Die idealistische Morphologie und ihre Nachwirkungen. (44—46. p.) A gerincesek összehasonlító alaktanának elemzése azt mutatja, hogy az elméleti fejlődést a 18—19. században nem az új