Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 93-96. (Budapest, 1981)
FOLYÓIRATOKBÓL - Journal of the History of Medicine and Allied Sciences, 1980 (Magyar László)
No. 2. Blustein, Bonnie Ellen: The Philadelphia Biological Society, 1857—61: A Failed Experiment? (188—203. p.) A kibontakozóban levő európai biológiai kutatások sikerén föllelkesült amerikai biológusok 1857-ben megalakították a philadelphiai biológiai társaságot. Az első amerikai biológiai társaság azonban már 1861-ben felbomlott. Blustein cikke a társaság tevékenységéről ad képet, s megismertet bennünket e tevékenység körülményeivel, sikertelenségének okaival, továbbá a társaság alapító tagjaival. A polgárháború előtti évek amerikájának tudományos életéből kapunk ízelítőt s bár ez a tudományos élet ez idő tájt még nem volt jelentős, mégis, mint az a tanulmány legfőbb tanulsága, már magában hordozta az eljövendő hatalmas eredmények biztos ígéretét. Zguta, Kussel: Early Russian Medicine: Potential Sources and Directions of Research. (203—215. p.) A korai oroszországi orvostudomány története igen kevéssé ismert. Bizonyos korszakainak, eseményeinek szinte nincs is irodalma. A cikk az orosz orvostudomány történetének szinopszisát adja. Felhívja a figyelmet fontos dokumentumokra és személyiségekre, s különösen ezek feldolgozatlanságára, ismeretlenségére. A felsorolásban enciklopédiák, orvosi tanácsadók, teológiai, jogi müvek és fű vészkönyvek egyaránt szerepelnek. A nagy nyugati orvosi munkák oroszországi kiadásairól is esik szó. Zguta csoportosítja e forrásokat, s minden csoporthoz rövid kommentárt fűz. A cikk végén a szerző fölteszi a legsürgősebben megválaszolandó kérdéseket. Különös hangsúllyal hívja föl a figyelmünket a nők — szokatlanul fontos — szerepére a középkori orosz orvostudományban. No. 3. Ruestow, Edward G.: The Rise of the Do ctrine of Vascular Secretion in the Netherlands. (265—287. p.) Az élő szervezet kiválasztó tevékenysége évezredeken át a legnagyobb rejtélyek közé tartozott. E rejtély megfejtésében a legnagyobb szerepet a vascularis secretio elmélete játszotta. E folyamat bizonyítása kezdetben főként anatómiai problémákat jelentett. A véredén yrendszer és s kiválasztás kapcsolatára végképp a XVII—XVIII. század kutatásainak során derült fény, főként holland tudósok jóvoltából. A cikk ennek az időnek az eseményeit és e holland tudósok tevékenységét nyomozza. Fölvázolva a kutatások előzményeit, Swammerdam, Blanckaert, Overkamp, Leuwenhoek, Albinus, Ruysch, Nuck, Boerhaave és mások munkásságát tárgyalja. Bár az ő felfedezéseik csak a kezdetei voltak a kérdés megoldásához vezető útnak, de a vascularis secretio elmélete mindmáig valamennyi, a kiválasztással kapcsolatos kutatás alapköve maradt. Ness, David E.: C'est fini.. . Le Pouls ne bat Plus! (312—313. p.) Ness Baul. Bernay egy, a Charivari című lapban 1872ben megjelent karikatúráját közli, mely a monarchia halálát ábrázolja. Felirata: „A szív nem ver többet". A karikatúra rövid eszmefuttatásra ad alkalmat a pulzus jelképes értelméről, s arról, mit asszociál az érveréshez a közgondolkodás. No. 4. Rubin, Lewis. P.: Styles in Scientific Explanation: Paul Ehrlich and S vante Arrhenius on Immunochemistty. (397—426. p.) A tudós egyéniségét az határozza meg, mit tekint alapigazságnak, azaz az a föltételezés, amit ő alapigazságnak tekint. Ám az is bizonyos, hogy a közös föltételezések, a közös alapelvek hiánya akadályozhatja a kölcsönös megértést, hisz gyakran ugyanazt állító, csak más jelrendszert használó tudósok töltik emiatt idejüket meddő szóváltással. Rubin cikke két kiemelkedő kutató, S. Arrhenius és P. Ehrlich vitáját elemzi, e vita ugyanis a fentiek következtében futott zátonyra. Rubin nyomon követi, hogyan alakult ki a két tudós szellemi