Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 93-96. (Budapest, 1981)

FOLYÓIRATOKBÓL - Journal of the History of Medicine and Allied Sciences, 1980 (Magyar László)

No. 2. Blustein, Bonnie Ellen: The Philadelphia Biological Society, 1857—61: A Failed Experiment? (188—203. p.) A kibontako­zóban levő európai biológiai kutatások si­kerén föllelkesült amerikai biológusok 1857-ben megalakították a philadelphiai biológiai társaságot. Az első amerikai biológiai társaság azonban már 1861-ben felbomlott. Blustein cikke a társaság tevé­kenységéről ad képet, s megismertet ben­nünket e tevékenység körülményeivel, siker­telenségének okaival, továbbá a társaság alapító tagjaival. A polgárháború előtti évek amerikájának tudományos életéből ka­punk ízelítőt s bár ez a tudományos élet ez idő tájt még nem volt jelentős, mégis, mint az a tanulmány legfőbb tanulsága, már magában hordozta az eljövendő ha­talmas eredmények biztos ígéretét. Zguta, Kussel: Early Russian Medicine: Potential Sources and Directions of Re­search. (203—215. p.) A korai oroszországi orvostudomány története igen kevéssé is­mert. Bizonyos korszakainak, eseményei­nek szinte nincs is irodalma. A cikk az orosz orvostudomány történetének szinop­szisát adja. Felhívja a figyelmet fontos dokumentumokra és személyiségekre, s kü­lönösen ezek feldolgozatlanságára, isme­retlenségére. A felsorolásban enciklopédi­ák, orvosi tanácsadók, teológiai, jogi mü­vek és fű vészkönyvek egyaránt szerepelnek. A nagy nyugati orvosi munkák oroszor­szági kiadásairól is esik szó. Zguta csopor­tosítja e forrásokat, s minden csoporthoz rövid kommentárt fűz. A cikk végén a szerző fölteszi a legsürgősebben meg­válaszolandó kérdéseket. Különös hang­súllyal hívja föl a figyelmünket a nők — szokatlanul fontos — szerepére a közép­kori orosz orvostudományban. No. 3. Ruestow, Edward G.: The Rise of the Do ctrine of Vascular Secretion in the Net­herlands. (265—287. p.) Az élő szervezet kiválasztó tevékenysége évezredeken át a legnagyobb rejtélyek közé tartozott. E rej­tély megfejtésében a legnagyobb szerepet a vascularis secretio elmélete játszotta. E folyamat bizonyítása kezdetben főként anatómiai problémákat jelentett. A vér­edén yrendszer és s kiválasztás kapcsolatára végképp a XVII—XVIII. század kutatásai­nak során derült fény, főként holland tudó­sok jóvoltából. A cikk ennek az időnek az eseményeit és e holland tudósok tevé­kenységét nyomozza. Fölvázolva a kutatá­sok előzményeit, Swammerdam, Blanc­kaert, Overkamp, Leuwenhoek, Albinus, Ruysch, Nuck, Boerhaave és mások mun­kásságát tárgyalja. Bár az ő felfedezéseik csak a kezdetei voltak a kérdés megoldásá­hoz vezető útnak, de a vascularis secretio elmélete mindmáig valamennyi, a kivá­lasztással kapcsolatos kutatás alapköve maradt. Ness, David E.: C'est fini.. . Le Pouls ne bat Plus! (312—313. p.) Ness Baul. Bernay egy, a Charivari című lapban 1872­ben megjelent karikatúráját közli, mely a monarchia halálát ábrázolja. Felirata: „A szív nem ver többet". A karikatúra rövid eszmefuttatásra ad alkalmat a pulzus jelképes értelméről, s arról, mit asszociál az érveréshez a közgondolkodás. No. 4. Rubin, Lewis. P.: Styles in Scientific Explanation: Paul Ehrlich and S vante Arrhenius on Immunochemistty. (397—426. p.) A tudós egyéniségét az határozza meg, mit tekint alapigazságnak, azaz az a föl­tételezés, amit ő alapigazságnak tekint. Ám az is bizonyos, hogy a közös föltételezések, a közös alapelvek hiánya akadályozhatja a kölcsönös megértést, hisz gyakran ugyan­azt állító, csak más jelrendszert használó tudósok töltik emiatt idejüket meddő szó­váltással. Rubin cikke két kiemelkedő kutató, S. Arrhenius és P. Ehrlich vitáját elemzi, e vita ugyanis a fentiek következté­ben futott zátonyra. Rubin nyomon követi, hogyan alakult ki a két tudós szellemi

Next

/
Thumbnails
Contents