Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 93-96. (Budapest, 1981)

FOLYÓIRATOKBÓL - Journal of the History of Medicine and Allied Sciences, 1980 (Magyar László)

tudja megfizetni záros határidőig, az saját klánjából az asszonyéba kerül át, ami igen nagy presztizsveszteség). Mindez egyes férfiaknál kisebbrendűségi érzéseket alakított ki. Az ismertetett súlyos esetek a tradicionális gyógyító áldozattal és a penisnek szalagokkal két napra egy kőhöz rögzítésével eredményesen gyógyította. A szám befejezésül Friessem, Dieter H. kommentárjával, facsimilében közlik E. Kraepelin 1904-ben megjelent Vergleichende Psychiatriec. cikkét, ill. kongreszszusi beszámolóját (Psychiatrisches aus Java) ugyanezen évből, mint a transkulturalis psychiatriának ha nem is kezdetét, de mérföldkövét. (Emil Kraepelin und die vergleichende Psychiatrie pp. 250—-255). Grynaues Tamás JOURNAL OF THE HISTORY OF MEDICINE AND ALLIED SCIENCES — 1980 Vol. XXXV, N. 1. Medical History without Medicine (5—8. p.). A cikk az orvostörténet mai „elfajzására" mutat rá. A múltban az orvostörténészek gyakorló orvosok voltak, szakmai ismeretekkel bírtak. A közelmúltban azonban hivatásos történészek, ún. „scholars" vették át az uralmat az orvostörténet fölött. E „hivatásosok" az orvostudomány történetét kizárólag társadalomtörténeti, szerencsés esetben kultúrtörténeti szempontból elemzik, s így azt meglehetősen egysíkúvá teszik. A cikk felhívja a figyelmünket: az orvostörténet voltaképp egy szaktudomány története, ennek leírásához pedig végsősoron orvosokra vagy orvosi ismeretekben gazdag történészekre van szükség. A társadalomtörténeti szempont, bár érdekes kutatásokra ad alkalmat, mégis csak szempont maradhat : egy a sok közül ! Colp, Ralph, Jr.: „/ was born a naturalist.'" Charles Darwin's 1838 Notes about Himself. (8—40 p.). Miután Darwin visszatért világkörüli útjáról, élete fordulóponthoz érkezett. Megfigyelései alapján ekkoriban teremtette megnagy elméletét, ekkoriban szerzett egyre növekvő hírnevet s végül, ám nem utolsósorban, ekkoriban házasodott meg. Múltját és jövőjét átgondolva, gondolatait „Journal" címmel papírra vetette. E jegyzeteket ismerteti Colp cikke. A bevezetőből megismerkedhetünk Darwin életének főbb eseményeivel, a nagy tudós ekkori anyagi helyzetével, társadalmi körülményeivel, s megtudhatjuk, mi indította őt e jegyzetek megírására. Majd olvashatunk házastársához, szüleihez való viszonyáról is. Különösen érdekesek gyermekkori emlékei, melyekről naplójában lélektani elemzést is készít. Colp olvasmányos cikke a lehető legmegbízhatóbb forrásból, Darwin saját feljegyzéseiből merítve elemzi a nagy tudós személyiségét. E tanulmány segítségével közelebb kerülhetünk Darwinhoz, az újkori tudomány talán legnagyobb hatású elméletét megteremtő emberhez. Young, J. Riddington: Medicus Mágus. (40—58 p.). Young a múlt század eleji Anglia egy különös alakjával ismertet meg bennünket. Richard Furness (1791—1857) alacsony sorból emelkedett autodidakta volt. E módon ismerkedett meg a sebészet mesterségével is. A szegényeket ingyen gyógyító „orvos" azonban nem szokványos kuruzsló volt, hanem a tudomány nagy tisztelője, a babonák elszánt üldözője. A babona ellen írta 1837-ben „Medicus Mágus" c. szatirikus költeményét. A cikk főként e költemény tartalmát ismerteti és elemzi. A vers témája : Thor Yule, az egyszerű bányász betegségének története. Yulet műveletlen komái próbálják gyógyítani. A részletesen leírt diagnózisok és gyógymódok a korabeli népi gyógyítás kincsestárává állnak össze. Young kommentárjaiból megismerkedhetünk e gyógymódok eredetével is. A tanulmányt Furnesst, mint költőt méltató értékelés zárja.