Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 93-96. (Budapest, 1981)

ADATTÁR - Bugyi Balázs: Az első „népszerű orvostan" főiskolai tanszék (1834—1852) történetéből

AZ ELSŐ „NÉPSZERŰ ORVOSTAN" FŐISKOLAI TANSZÉK (1834—1852) TÖRTÉNETÉBŐL BUGYI BALÁZS ÎVI agyarországon az egészségügyi kultúra a 18. században hiányzott. (E ténnyel, annak létrehozó körülményeivel és a megszüntetésére irányuló törekvésekkel Friedrich Ildikó, terjedelmes anyag megadásával, részletesen foglalkozott.) Ezért „kell megemlékeznünk a sárospataki református főiskola egy érdeméről s ez az, hogy már a [19. század] harmincas éveiben belátták, hogy az orvosi tudomány népszerűsítése, különösen nálunk, maroknyi magyar népnél, valóságos szükség, mert csak ily módon ismerkedhetik meg a nép a közönségesebb betegségek okaival 's illy módon lehet megsemmisíteni azon veszélyes gyógyítási tanokat, melyeket a nép magától alkot s melyeknek hivése és terjesztése által óriási károkat okoz. Ezt belátván főiskolánk elöljárói szükségesnek tartották, hogy az akadémiai hallgatóknak, kiknek nagy része a papi s tanítói pályára lépett a »nepszerü orvostan« mint tantárgy adassék elő tudván azt, hogy a nép ügyes-bajos dolgaiban 's legtöbbször betegségében is tanácsért papjához vagy tanítójához fordul 's senkisem oktathat semmit sikerrel, miben maga nincsen tökéletesen meggyőződve. Elrendeltetett továbbá az is, hogy a népiskolák részére egy »Egészségtudomány« készíttessék.. . Ezt azért tartom e helyen felemlítésre méltónak, mert el lehet mondanunk, hogy főiskolánk e tekintetben kezdeményező volt, hiszen Ausztriában még csak most kezdenek ennek szüksége és célszerűsége felől gondolkozni '5 részemről óhajtandónak tartanám, hogy főiskolánkon a népszerű orvostan tanítása újból megkezdessék" — mondotta Buza János, a sárospataki gimnázium igazgatója Soltész János felett 1880. június hó 29-én tartott gyászbeszédében. A sárospataki református főiskola „tanodái" orvosi állást, a „népszerű orvostan" oktatását és a természetrajz oktatását főiskolai tanári szinten egyesítette, és 1834-ben ennek betöltésére pályázat révén döntött. A valóban úttörő állásra két, abban az évben promoveált orvos törekedett: Baronyai József orvostudor és Soltész János orvostudor. A főiskola orvosi állásának, a népszerű orvostan és természetrajz professzorságának eldöntésére 1834 júniusában került sor. Nézzük meg mindkét pályázónak az állás elnyerését célzó munkásságát és elgondolásait „a népszerű orvostan" tanítását illetően. 2. A Sárospatakon 1813-ban született, elemi és középiskoláit Sárospatakon végzett Baronyai József 1829—1834 között tanult a pesti tudományegyetem orvostudományi karán. Az 1833/34. tanévben már a sárospataki főiskola orvosaként működött. A tiszáninneni református püspökhöz 1833. március 22-én kelt (Takács Béla által közölt) levelében megírta készülő orvostudori értekezésének címét és rövid vázlatát. Főiskolai tanárrá történő megválasztását bizonyosra veszi és „hálás tiszteletem gyönge jelét kívánván adni, egyszersmind azt is képzelem, hogy igen csekély gyümölcsét mutatom elő mintegy azon jótéteménynek, melyeket a Fő Tiszteletű Superintendentia már tsak azon idtől fogva is,