Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 93-96. (Budapest, 1981)

ADATTÁR - Bugyi Balázs: Orvosi helyleírásunk történetéhez

ORVOSI HELYLEÍRÁSUNK TÖRTÉNETÉHEZ J.Lübeck 1803-ban az általa szerkesztett neves pozsonyi kulturális folyóiratban összefoglalta és értékelte a 18. század utolsó évtizedeiben közölt magyarországi orvosi és természettudományos munkákat. Referátuma keretében az orvos-földrajzi munkákat ítélte a magyar orvosi irodalom legértékesebb és leghasznosabb megnyilatkozásának. Lássuk, mik voltak ezek? Torkos Justus János 1764-ben megjelent művében Pozsony városának fekvéséről, vizeiről, levegőjéről adott az orvos szemszögéből bőséges, értékes tájékoztatást. Leírásában azonban a lakosság betegségeivel, valamint Pozsony orvos-egészségügyi ellátásával nem foglalkozott, és megelégedett a környezet orvos-egészségügyi leírásával. Benkő Sámuel 1782-ben Miskolc városáról írott orvosi helyleírása az első részletekbe hatoló, a gazdag anyagot szintetikusan feldolgozó mű. Könyve két kiadásban is megjelent, és az általa kiváltott nagy siker szükségessé teszi Benkő Sámuel orvosi topográfiájának részletesebb ismertetését. A város földrajzi helyzetének, vázlatos történetének és a körülötte fekvő községeknek ismertetését követően szól a város lakosságának számáról, társadalmi, vallási megoszlásáról. A városban és környékén levő katonai táborokat egészségügyi tekintetben értékeli. Szól a város lakosságának társadalmi és erkölcsi helyzetéről, beszél a piacról és javaslatokat tesz a piac egészségügyének megjavítására. Részletesen leírja az egyes házakat, azok higiénéjét, valamint a bennük lakókat is. Az iskolákat követi a Miskolcot érintő két pataknak, a Szinvának és a Pecének a leírása. Taglalja a város gazdasági viszonyait, termékeit, borait, élelmiszereit. Figyelemre méltó, hogy mennyire hangsúlyozza a jó minőségű élelmiszereknek, boroknak és egyéb termékeknek egyes csalók által történő meghamisítását, és útmutatást nyújt e csalások lehető leleplezésére. Az ételeknek romlásával és egészségtelen voltával is behatóan foglalkozik Benkő könyve. Ismeretes Benkőnek meteorológiai, biometeorológiai kutató tevékenysége (Gyárfás Agnes). így érthető, hogy orvosi helyleírásában a város meteorológiai viszonyaival is részletesen foglalkozik, ennek keretében utalva saját egyéni tapasztalataira is. Végül foglalkozik a szerző a város lakosságának egészségi adottságaival, betegségeivel, részletesen ismertetve a gyakoribb vagy súlyosabb kórképeket, a betegségek klinikai megnyilatkozásait, és tárgyalja a kórbonctani leleteket is. Benkő Sámuel orvos-földrajzi könyve a maga nemében úttörő jellegű, és olvasmányos, színes voltának megfelelően másokat is hasonló jellegű orvos-földrajzi helyleírások megírására serkentett. Heidenreicher János Lajosnak Arad egészségügyéről írott műve alig egy évvel Benkő Sámuel könyvét követően jelent meg. A szerző az általa Dáciának nevezett Erdély leggyakoribb betegségeit, azok megnyilatkozásait, gyógyításmódját tárgyalja. Sem Aradról, sem Erdélyről nem ad a szerző orvos-egészségügyi helyleírást, de munkáját sok tekintetBUGYIBALÁZS