Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 93-96. (Budapest, 1981)
TANULMÁNYOK - Rádóczy Gyula: A Magyarországon hivatalos gyógyszernormatívumok
dik kötet pedig teljes egészében a kémiai eredetű gyógyszerek cikkelyeit tartalmazza. A többi gyógyszerkönyvi cikkely a harmadik kötetbe került. Új gyógyszerformákat vezet be (diluendum, granulátum) és itt kerülnek első ízben a gyógyszerkönyvi cikkelyek sorába radioaktív izotópok és vérkészítmények. Az illóolajokat új névvel jelöli (aetheroleum). Ebben a kiadásban indul meg az a várható folyamat, amelynek során a galenusi gyógyszerkészítmények a gyógyszerkönyvből lassan a Formulae Normales-be kerülnek át, hogy a magisztrális gyógyszerkészítés szabványkönyvének szerepét ez utóbbi vegye át. Mint láthattuk a Pharmacopoea Hungarica különböző kiadásai — ha nem is kivétel nélkül, de általában — elérték, sőt néha meghaladták a többi európai országok gyógyszerkönyveinek színvonalát és ezzel kivívták a külföld elismerését is. Ezzel nem kis részük volt a gyógyszerkönyveinknek abban, hogy a magyar gyógyszerexport világviszonylatban is előkelő helyet foglaljon el. A Pharmacopoea Hungarica különböző kiadásaiban hivatalos gyógyszerek száma a következőképpen alakult: Add. II. Add. III. IV. V. Add. VI. ALAPANYAGOK Anorg. kemik. 79 5 100 1 96 81 104 — 102 Organ, kemik. 69 15 84 20 99 155 263 18 273 Állati drog 6 — 6 2 4 2 2 — 2 Növényi drog 140 3 110 6 105 95 93 — 70 Összesen : 294 23 300 29 304 333 462 18 447 GALENICUMOK 215 5 208 7 187 186 289 40 274 SEROBACT. és VÉRKÉSZÍTM. 3 59 — 73 KÖTSZER — 7 12 — 11 10 7 — 12 Látszólag a fenti számok összege nem a gyógyszerkönyvi cikkelyek számát adja. Ez onnan adódik, hogy néhol egy sorszám alatt több cikkely is van besorolva (pl. Cortex chinae calisayae planus és convulutus) vagy más esetben pedig egyugyanazon anyag két cikkelyként is szerepel (pl. Extractum belladonnae és Extractum belladonnae Formula Internationalis). NORMA PAUPERUM (1850—1940) A XIX. század közepétől a gyógyszerkönyv mellett hivatalossá tettek Magyarországon egy szabvány vény-gyűjteményt is, a Norma Pauperumot, amelynek későbbi kiadásai mind nagyobb jelentőségre tettek szert. Mint a neve is mutatja, eleinte csak a szegény sorsú betegek gyógyszerellátásának egységesítését, szabványosítását volt hivatva szolgálni, azonban a később létrejött és egyre szaporodó betegsegélyző intézetek szintén a Norma