Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 93-96. (Budapest, 1981)
TANULMÁNYOK - Rádóczy Gyula: A Magyarországon hivatalos gyógyszernormatívumok
Pauperum különböző kiadásait fogadták el magukra nézve is hivatalos vényelőirat-gyűjteménynek. A szegény sorsú betegek ingyenes, közgyógyszerellátás terhére történő gyógyszerellátásában ezt megelőzően Magyarországon is, éppúgy mint a Habsburg Birodalom többi országában, a több kiadást megért Osztrák Katonai Gyógyszerkönyv végén található vénymintákat használták. Ez a gyakorlat bár elfogadott volt, azonban nem volt hivatalosan bevezetett. Bár más országokban is voltak forgalomban vény mintagyűjtemények a szegény sorsú betegek gyógyszeres kezelésének érdekében, azonban ezeket nem tették jogszabállyal kötelező érvényűvé. Az első ilyen rendeletileg is kötelező érvényre emelt szabványvénygyűjtemény a Norma Pauperum volt. 28 A Norma Pauperum különböző kiadásainak korszerűségét igazolja az a tény, hogy az Osztrák Gyógyszerkönyv V. kiadása annak 5 vényelőiratát vette át, a Magyar Gyógyszerkönyv különböző kiadásai pedig összesen 40 vényelőiratát. Még a Pharmacopoea Hungarica VI. kiadása is vett át egy előiratot a Norma pauperumból : a Solutio acidi boricit, amely a Norma Pauperumnak már az 1893-ban megjelent III. kiadásában is szerepelt. De nemcsak ezzel jellemezhető a korszerűsége, hanem az egyes kiadásoknak a tudomány haladására történő gyors reagálásával. így például alig egy évtizeddel az antiszepszis felfedezése után, az 1873. évi II. kiadás már két desinficiens előiratát tartalmazta. Az 1899. évi IV. kiadás szabványvényei között pedig már találunk antirachiticumot is. Az 1931. évi V. kiadásban már Röntgen-kontrasztanyag is szerepel. Ezeken túlmenően pedig néhány neogalenikus gyógyszerforma bevezetésével a hivatalos gyógyszerkönyvet is megelőzte. így például injectiós készítmények 62 évvel (Solutio sulfatis chinini pro injectione subcutanea, Solutio morphini hydrochloric! pro injectione subcutanea), tabletta vényelőiratok pedig 4 évvel korábban jelentek meg a Norma Pauperum hivatalos készítményei között, mint a Pharmacopoea Hungaricában. A Norma Pauperumnak az alábbi kiadásai voltak hivatalosak : Kiadás Vényminták száma I. 1850 49 + 32 = 81 II. 1872 63 III. 1893 60 IV. 1898 81 V. 1931 93 VI. 1934 102 Az I. kiadást a 8.973/1850. BM sz. rendelet 1850. július 1-től léptette életbe. Ennek vényelőiratai még külön 49 felnőtt- és külön 32 gyermekgyógyászati szabványvényre oszlottak, ami összességében 81 vénymintát jelentett. A gyermekgyógyászati szabványvények 13 vényelőirat esetében megegyeztek a felnőtt betegnek szánt vénymintákkal, csupán a gyógyszer összmennyisége volt a felényi. További 14 gyermekgyógyászati szabványvény esetében azonban kevesebb hatóanyagot tartalmazott, mint az ugyanolyan néven szereplő, de felnőtt betegeknek szánt vényminta. Csupán öt esetben fordult elő teljesen " K Rádóczy Gyula: A Formulae Normales elődeiről. Comm. Hist. Artis Med. Suppl. 9—10 (1977). '
