Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 93-96. (Budapest, 1981)
TANULMÁNYOK - Kapronczay Károly—Szemkeő Endre: A betegápolás szervezése a szabadságharc idején
A BETEGÁPOLÁS SZERVEZÉSE A SZABADSÁGHARC IDEJÉN KAPRONCZAY KÁROLY—SZEMKEŐ ENDRE A z 1848-as márciusi forradalom és az első független magyar minisztérium kinevezése után lehetőség nyílt az ország önálló egészségügyi rendjének létrehozására: az országos főorvosi tisztség feladatkörének meghatározására, az egyes feladatköröknek megfelelő országos hivatalok kialakítására és a polgári és a katonai egészségügy szétválasztására. A katonapolitikai helyzet alakulása hamarosan újabb követelményt támasztott, elsősorban az önálló katonaegészségügyi szolgálat megteremtését. Az erre vonatkozó intézkedés 1848. szeptember 20-án született meg, amikor Sauer Ignác országos főorvost a nemzetőrség igazgató főorvosának kinevezték. A Jellasich felett aratott győzelem után az Országos Honvédelmi Bizottmány teljes erővel megindította az önálló magyar hadsereg szervezését, amely a Honvédség nevet vette fel. 1848. október 13-án a Honvédelmi Minisztérium — Kossuth javaslatára — Stáhly Ignácot tábori főorvosként a szervezés alatt álló honvédorvosi kar élére állította, egyben megbízta a minisztérium egészségügyi osztályának megszervezésével. 1 Az ő irányítása alatt született meg a Honvédelmi Minisztérium VII. (orvosi) osztálya és a honvédorvosi szolgálat, megindult a tábori kórházak szervezése, a pesti hadiorvosi tanfolyam, meghatározták a tábori orvosok és beosztottjaik munka- és feladatkörét, kinevezték a katonaorvosi kar tagjait stb. A Windischgrätz csapatai elől visszavonuló magyar hadsereg 1848. december 31-én feladta Pest-Budát, és a Tisza vonalánál rendezkedett be védelemre. Csak ezután kerülhetett sor — a hadsereg átszervezésével együtt — a honvédegészségügyi szolgálat végleges kiépítésére, a Stáhly Ignác által megteremtett keretek továbbfejlesztésére. A Honvédelmi Minisztérium egészségügyi osztályát Stáhly Ignác — betegsége és idős kora miatt — Pest kiürítésekor nem követhette, ezért Debrecenben az ügyeket — ideiglenesen — Töltényi János törzsorvos irányította. Stáhly utódlásában Kossuth Lajos és Mészáros Lázár hadügyminiszter Flór Ferenc mellett döntött, aki 1849. január 22-én vette át a honvédorvosi kar irányítását. Flór és Stáhly tevékenységének összehasonlításánál új jelenséget figyelhetünk meg: míg Pesten az elsőrendű cél a katonaorvosi kar megszervezése és a tábori kórházak helyének kijelölése volt, addig Flór — a meglevő alapok továbbfejlesztése mellett — főleg a betegellátás tényleges megszervezésére és biztosítására fektette a súlyt. 2 1849 legelején a tábori kórházak három lépcsőjét hozták létre: a zászlóalj szinten működő kötözőket és az ezredparancsnokság alá tartozó ideiglenes tábori kórházakat (első 1 Zétény Győző: A magyar szabadságharc honvédorvosai. Bp. 1948. 23.; Vö.: Antall, József: Organisatorische Reformbestrebungen im militärärztlichen Dienst des ungarischen Freiheitskampfes 1848/49. Actes du Congrès International d'Histoire de la Médecine, XXVI. Vol. I. Sofia 1980, 83-85. -Varga Lajos: Flór Ferenc. Comm. Hist. Artis Med. 21—22 (1957), 43—51.