Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 92. (Budapest, 1980)

PSZICHIÁTRIATÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK - Pethő Bertalan: A psychiatria mint történeti rendszer

tokkal együtt vonatkozási központot képez a pathicus létmód és a személyes létformák vizsgálatai számára. 5.3. A statisztikai és az egzisztenciális irányvonal antinómiája Az individuális jellemkép megrajzolása és az egyéni különbségek elvont tulajdonságok szerinti meghatározása közötti tudománylogikai ellentétre Windelband már 1894-ben felhívta a figyelmet, idiographicusnak nevezve az előbbi, nomotheticusnak nevezve az utóbbi eljárást. Végletesen, az ember tulajdonképpeni mivoltára kérdezve, a statisztikai és az egzisztenciális irányvonal — részben a nosológia és az egységpsychosis tana közötti ellentétet visszajátszó — antinómiájában fejlődik ki ez az ellentét (2. tábla). 2. táblázat Az exisztenciális és a statisztikai irányvonal negatív és pozitív jellemzése Meehl (1954) nyomán, módosítva az exisztenciális irányvonal a statisztikai irányvonal Az exisztenciális irányvonal hívei azt mondják, hogy eredendő, dinamikus, globális, mélyértelmü, egészleges, szubtilis, sympatheticus, konfiguratív, mintaszerű, szerves, gazdag, mély, valódi, érzékeny, valós, magas fejlettségű, eleven, konkrét, természetes, életközeli, megértő erőltetett, mechanikus, atomisztikus, járulékos, száraz, mesterkélt, önkényes, talajtalan, hiányos, halott, aprólékoskodó, töredékes, triviális, erőltetett, statikus, felszínes, merev, steril, akadémikus, szimplifikáló, áltudományos, vak A statisztikusok azt mondják, hogy irracionális, misztikus, transzcendens, metafizikus, földöntúli, homályos, ködös, szubjektív, tudománytalan, megbízhatatlan, bárdolatlan, privát, kontrollálhatatlan, kvalitatív, primitív, tudományelőttes, hanyag, fegyelmezetlen, gondatlan, szőrszálhasogató, intuitív, zavaros képlékeny, közölhető, utánvizsgálható, behaviorisztikus, tesztelhető, következetes, tudományos, precíz, gondos, megbízható, experimentális, kvantitatív, valóságközeli, józan, tapasztalati, matematikai, hibátlan Az említett antinómia még az experimentális—klinikai ellentétben gyökerezik a psychiatriában. Nücke (cit. Wieck) pl. 1904-ben a „görbe-psychiatria" és „benyomásokon alapuló psychiatria" ellentétét tárgyalta, és állást foglalt a statisztikai módszerek ésszerű psychiátriai alkalmazása mellett. A nosocentrikus—anthropocentrikus polarizáció annyira mélyítette a két irányvonal közötti szakadékot, hogy az egzisztencia diszkurzív, embernél központi szervező rétegéről egzisztenciális megközelítésben évtizedekig szinte tudomást sem vettek, a statisztikai irányvonal viszont a tiszta racionalizmus kizárólagos letéteményesének tüntette fel magát, mintha a kritikus létmód másként, mint tömegaspektusban nem jelentkezhetne.