Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 92. (Budapest, 1980)

FOLYÓIRATOKBÓL - Medical History, 1978 (Honti József)

egy lehetséges kapcsolatot vet fel Edward Jenner és Bonaparte Napoleon között. Vol. 22., No. 4. E. H. Beardsley: No help wanted. Medical research exchange between Russia and the West during the Second World War (365—377. p.). Az Egyesült Államok dél-karolinai egyetemének történész professzora — természetesen nyugati szemszögből —• elemzi a II. világháború idején a Szovjetunió, ill. a nyugati szövetséges hatalmak, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia közötti kapcsolatot orvosi-egészségügyi téren. A szerző megállapítása szerint 1944 egy rövid időszakát kivéve a Szovjetunió nem vett részt az orvosi kutatási adatok cseréjében. Ennek indoka az volt, hogy a szövetséges partnerek Moszkvában irodát akartak létesíteni, amely a folyamatos kutatási cseréről gondoskodna, a szovjet kormány viszont nem járult hozzá, hogy idegen tudósok huzamosabb ideig az országban tartózkodjanak. A sztálini kormányzat visszautasította a tárgyalást az orvostudomány és az egészségügy egész területén, még olyan kérdésekben is, mint például a tífusz. A nyugati szövetségesek 1943-ban és 1944-ben orvosi missziót küldtek Moszkvába, de a háború végén az Egyesült Államok próbálkozása sikertelen volt, hogy egy harmadik missziót is küldjön. (A teljes képhez természetesen szükséges lenne megismerni a szovjet történészek álláspontját is.) Dorothy McLaren: Fertility, infant mortality, and breast feeding in the seventeenth century (378—396. p.). A tanulmány mottója egy 1936-ból származó gondolat Norman E. Himes megfogalmazásában: ,,A férfiak és nők mindig vágyódtak mind a termékenységért, mind pedig a meddőségért, mindegyikért a maga idejében és mindegyikért a maga kiválasztott körülménye között." A fertilitás, a csecsemő halálozás és a szoptatási szokások, ill. a csecsemők táplálkozási módjai közötti összefüggést tárgyalja, a népesség változását tanulmányozza a fenti adatok összefüggésében a Stuartkorszakban a dél-oxfordi grófság két egyházközsége területén. Az asszonyok feljegyzéseit elemzi különböző társadalmi réteghez tartozó családoknál. Következtetései feltételesek, és a fenti tényezőknek a későbbi korokra való kihatásait is tárgyalja a népesség változása vonatkozásában. Harold W. Hart: The conveyance of patients to and from hospital, 1720— 1850 (397—407. p.). Az angol szerző az elmúlt két évszázadban alkalmazott, a betegek kórházba szállítására és az onnan történő elszállításra szolgáló eszközöket és az ezekkel kapcsolatos körülményeket tárgyalja. Felsorolunk néhány „járművet": litter (gyaloghintó hordszék), ez volt a betegszállítás legkorábbi formája, különösen rövid távolságra; sedan, sedan-chair (hordszék, gyaloghintó), street hire, hackney (bérkocsi), cart (kétkerekű kocsi), coach (díszkocsi, hintó), stage coach (utazásra szolgáló postakocsi), royal mail (az angol állami postaszolgálat), chaise (cséza, lófogatú utazókocsi, postakocsi), gig (kétkerekű lovaskocsi), cab (konflis, fiáker), fly (egylovas bérkocsi, konflis, cséza), ill. az ezeknek megfelelő utazási és szállító eszközök. Kate Frost: Prescription and devotion: the reverend doctor Donne and the learned doctor Mayerne — two seventeenthcentury records of epidemic typhus fever (408—416. p.). 1623 őszén a költő John Donne, a Szent Pál székesegyház főesperese tífuszban megbetegedett, ami járványként sepert végig Londonon. A következő évben felépült és megírta művét Devotions upon Emergent Occasions and Several Steps in my Sickness címmel, ami nemcsak egy spirituális alkotás, hanem ugyanakkor egy egyedülálló feljegyzés a tífusz láz progressziójáról és