Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 92. (Budapest, 1980)

SZEMLE KÖNYVEKRŐL - Walmsley, D. M.: Anton Mesmer (Bugyi Balázs) - Zay Anna: Herbárium (Szlatky Mária)

versének legismertebb része — „Ha majd a bőség kosarából mindenki egyaránt •vehet../'—, valamint Háy Gyula Az emberi méltóság diadaia című munkájának egy részlete is.) Szándékosan használjuk a gyógyító nő kifejezést, nemcsak azért, mert a nők hivatalos egyetemi képzése is aránylag újkeletű. 19—20. századi vívmány, de a mű eredeti címe is feltehetően ilyen árnyalati különbséggel használja a medichessa, medica, dottoressa in medicina (orvosnő) közkeletű kifejezések helyett a la medicha-t. Amennyiben értékelni akarunk, talán az első rész érdemel több figyelmet, mert kevésbé ismert személyeket mutat be. A múlt századi hadi egészségügyi szolgálatot ellátó önkéntes vagy a Vöröskereszt szervezetében — akár valamilyen képesítés birtokában, akár karitatív indítékoktól vezérelve — dolgozó nők ápoló és gyógyító tevékenysége többé-kevésbé feltárt. Annál inkább értékesek azok az adatok, amelyek a 14—15—16. századi gyógyító-asszonyok munkásságát mutatják be. Néhány ismert személy — pl. Dorothea Erxleben, Lady Mary Wortley-Montague — említésén túl a kevéssé vagy egyáltalán nem ismerteket sorolja fel a munka. Megjegyezzük, hogy — bár elég sokszor feldolgozták pl. Hugonnai Vilma, Kossuth Zsuzsa érdemeit — magyar vonatkozása egyáltalán nincs az összeállításnak. Hiányolható egy névmutató is, amely növelné a kiadvány értékét. Kapronczay Katalin Walmsley, D. M.: Anton Mesmer. London, Robert Halle Ltd. 1967. 192 p., ill. Az orvostörténetnek érdekes, színes, még ma is élesen vitatott alakja Anton Mesmer, az állati delejesség tanának megteremtője. A dicsérők s a személyét és tanait minden tekintetben elutasító és Mesmert egyszerűen sarlatánnak minősítők között még ma is fennálló vitában D. M. Walmsley könyve a maga objektivitásával, nagy tényanyag felhasználásával írott bizonyítható dokumentálásával józan képet nyújt a kétségtelen nagy orvosnak életéről, tevékenységéről, későbbi sorsáról. Walmsley szemében kétségtelen Mesmer jóhiszeműsége, meggyőződése, hogy ő valóban az általa kiváltott állati delejességgel gyógyítani tud, hogy eredményeket ért el, és hogy tanítványai irányzatát eredményesen és hasznosan fejlesztették tovább. Harcában az egyetemek még mindig sok tekintetben skolasztikus nézeteket valló professzoraikkal vitatták, tagadták Mesmer tanainak igazságát, de még ők sem vetették fel, hogy Mesmer részéről bárminő félrevezetés vagy csalás szándéka állt volna fenn. A természettudományos orvostudomány fejlődéséhez az állati delejességgel folytatott vita nagyban hozzájárult, és elősegítette a biztos kísérleti alapokon álló medicina kifejlődését. Walmsley könyve olvasmányos, érdekes és fontos könyv, amelyet a kérdés iránt érdeklődők haszonnal olvashatnak. Bugyi Balázs Zay Anna: Herbárium. Bev.: Fazekas Árpád. Nyíregyháza, 1979. 183 p. Minden vállalkozást, mely régi magyar szövegeket tesz szélesebb közönség számára hozzáférhetővé és olvashatóvá, örömmel kell üdvözölnünk. 1979-ben Nyíregyházán, a „Fólia Rákócziana" sorozat második köteteként nyomtatásban is megjelent Zay