Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 92. (Budapest, 1980)

SZEMLE KÖNYVEKRŐL - Strenna Storica Bolognese (Kapronczay Katalin)

lettore a Padova ed a Bologna. Le opère e la concezione eliodinamica del mondo (77— 93p.) c. munkáját magyar vonatkozásai miatt emeltük ki és ismertetjük részletesebben. A magyarországi humanizmus fontos alakja volt Galeotto Marzio, aki élete jó néhány esztendejét Hunyadi Mátyás udvarában töltötte. Magyar kapcsolatai 1447-ben Ferrarában kezdődtek, amikor is megismerkedett Janus Pannoniusszal. Először az ő hívására jött Budára 1461-ben, de ekkor csak rövidebb időt töltött itt. Néhány évvel később, 1464-ben ismét Janus Pannonius hívta, hogy „a tudatlanokat oktassa, a szomorúakat felvidítsa...". 1465-ben érkezett meg Galeotto. Ez volt a leghosszabb magyarországi tartózkodása, egészen 1473-ig Mátyás udvarában élt és dolgozott. Itt írta meg 1471-ben a „De homine. .." c. könyvét Vitéz Jánosnak dedikálva. Témája az emberi szervezet felépítése, működése bonctani, élettani, természettani és asztrológiai tekintetben. Ezután még két ízben, 1479-ben és 1482-ben jött ismét Magyarországra. Ez utóbbi tartózkodásáról igen keveset tudunk, csak annyi bizonyos, hogy 1488-ban már Olaszországban volt. Munkásságát és tudományos tevékenységét sokan ismertették és megvitatták, voltak, akik orvosi, asztrológiai és filozófiai munkáinak jelentőségét nem értékelték nagyra. Ellentmondásaival együtt el kell ismerni a szellemi életre gyakorolt erős hatását. Mi magyarok neki köszönhetjük a Mátyás király életéről és udvaráról szóló egyik leghitelesebb leírást. A cikk írója szerint Galeotto szellemi fejlődését és érdeklődésének alakulását erősen befolyásolta a Janus Pannoniusszal kötött barátság, hiszen Janus Pannonius „megtestesítője volt a sokoldalú humanistának, aki szerencsésen keltette életre az antik kultúrát és egyesítette a haladást az antik eszmékkel." Az ő közvetítésével ismerkedett meg Galeotto Vitéz Jánossal, aki elsősorban asztronómiai munkásságával keltett érdeklődést benne, de irodalmi és politikai tevékenységét is igen becsülte. Áttérve a „De homine. .. " c. könyvre, megállapítja a szerző, hogy orvosként is jól képzett volt Galeotto. Ellentétben azon véleményekkel, amelyek szerint orvosi felfogásában a tradicionalizmus dominált mágikus elemekkel keveredve (Premuda, Loris: Contributo alla conoscenza di Galeotto Marzio medico. — Acta Med. Hist. Patavina, Vol. 24. Anno 1977—1978. 41—57 pp.), Busacchi szerint ugyancsak reális szemmel vizsgálta az emberi szervezetet. A külső és belső hatásokat egyaránt figyelembe vette a betegségek kialakulásánál. Nagy hatást gyakoroltak rá Averroes és Avicenna tanai. Különösen sokat idézte azt az Avicenna-nézetet, hogy az emberi szellemben megvan az az erő, hogy megváltoztassa a természet dolgait. Osztotta Avicenna azon véleményét is, hogy a test alapjaiban meghatározza a lelket, a lelki jelenségeket. Busacchi értékelésében egészen odáig elmegy, hogy kifejezetten materialistának ítéli meg Galeotto szemléletmódját. Ezután Galeotto asztronómiai felfogásával és munkásságával ismertet meg a szerző. Erről összefoglalásképpen annyi mondható, hogy különösebb jelentőségű elmélete vagy felfedezése nem volt, nem tartották sem kortársai, sem az utókor neves asztronómusnak. A „Varia dottrina" c. asztronómiai művéből azonban az világlik ki, hogy heliodinamikus elképzelésével a haladó szellemű kutatók közé tartozott, azon tudósoknak a körét szélesítette, akik Copernicus elméletének alapjait rakták le. Busacchi tanulmányának fő érdeme, hogy Galeotto munkáiból az eddig kevéssé ismert részleteket tárja fel, a vitatott, nem egyértelműen magyarázható részeket új megvilágításba helyezi. Kapronczay Katalin