Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 92. (Budapest, 1980)

SZEMLE KÖNYVEKRŐL - Schramm, G.: Neue Beiträge zur Geschichte der Pharmazie (Zboray Bertalan) - Simon, Hans-Reiner: Die Bibliographie der Biologie (Lombrecht Miklós)

Schramm, G.: Neue Beiträge zur Geschichte der Pharmazie. Festschrift für Dr. H. R. Fehlmann zur Feier des 60. Geburtstages, Zürich, 1979. Dr. H. R. Fehlmann aaraui gyógyszerész a Schweizerische Gesellschaft für Geschich­te der Pharmazie elnöke, a Schweizerische Apotheker-Zeitung szerkesztője, a svájci gyógyszerésztörténészek kiemelkedő alakja 60 éves születésnapja alkalmából munka­társai — külföldi gyógyszerésztörténészek bevonásával — ünnepi kötetet adtak ki. A kötet 22 gyógyszerésztörténeti tárgyú dolgozatot tartalmaz, köztük legtöbb (15) német nyelvű, de 3-3 angol és francia, 1 pedig spanyol nyelvű is szerepel. A szerzők megoszlása nemzetek szerint: 5-5 svájci és NSZK-beli, 2-2 közleménnyel szerepelnek: Ausztria, Franciaország és Magyarország, míg egy-egy dolgozat érkezett az USA-ból és 5 európai országból. Hazánkat Zalai Károly „Egy XII. századi magyar codex ismertetése" és Nikolics Károly „A soproni patikamúzeum szakkönyvei" című dolgozatai képviselik. Érdek­lődésünkre tarthat számot ezenkívül Duka-Zólyomi Norbert közleménye is, mely a régi Magyarország területén dühöngő járványokkal és a leküzdésben tevékenykedő gyógyszerészek munkásságával foglalkozik. A többi dolgozat közül hat neves külföldi gyógyszerészek életével és munkásságával foglalkozik, de van olyan munka is, mely a korábbi századok gyógyszerészetével, sőt ebben Kozma és Dámján védőszentek tiszteletét tárgyalva foglalkozik. Zboray Bertalan Simon, Hans-Reiner: Die Bibliographie der Biologie. Eine analytische Darstellung unter wissenschaftshistorischen und informationstheoretischen Gesichtspunkten. Stuttgart, A. Hiersemann, 1977. X, 315 S. A szerző a frankfurti Senckenberg Könyvtár munkatársa. Ökonomikusán szerkesz­tett művében rendkívül bő irodalmi utalást gyűjtött össze, témák szerint csoportosítva, részben táblázatokba és felsorolásokba rendezve, mindig szoros betűrendben. Ez — mivel történeti szempontot is figyelembe vett — az egymást követő bibliográfiák kro­nologikus sorrendjének megállapítását némileg megnehezíti. Bőven alkalmazott láb­jegyzeteiben számos újabb bibliográfiai utalást találhatunk, kiegészítve egyes szenve­délyes bibliográfusok életrajzi adataival. I. fejezetében exponálta a témát, minél több fogalomalkotásra törekedve egy „tudományelméleti" megalapozottságú könyvtártudományi disciplina kimunkálását. A II., egyben a könyv nagyobb hányadát képező fejezet a biológiai bibliográfia törté­netének vázlatát nyújtotta, a legtöbb értékes irodalmi utalást tartalmazva. III. feje­zete a „biológiai bibliográfia elmélete" címmel ékeskedik, modern műszavakkal bővelkedve, a szükséges (?) definíciók mellett a modellalkotásról sem felejtkezve meg. A IV. fejezet „bibliometria": az olvasottsági és egyéb témák analízisét, a mérhetőség figyelembe vételével, egyszerű képletekkel könnyíti meg. Az V., zárófejezetben tézisek­kel szolgál a „biológiai bibliográfiák eredetéhez és fejlődéséhez", egészen darwinisz­tikus felfogásban, de csupán a könyvcím analógiájára korlátozva ezt. A könyvet ki­egészítő irodalomjegyzék, ábramutató és elég részletes regiszter zárja. A 2., történeti fejezet értékes útbaigazítást nyújt. Aki csak valamelyest is foglalko-

Next

/
Thumbnails
Contents