Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 92. (Budapest, 1980)

SZEMLE KÖNYVEKRŐL - Schmitz, Rudolf—Krafft, Fritz: Humanismus und Naturwissenschaften (Rákóczi Katalin)

Ernst Wagner (Oberhain/Ts.) — Zur Geschichte des Siebenbürgisch-sächsischen Landvvirtschaftsvereins (1845—1940) — az erdélyi szász mezőgazdasági egyesület törekvéseivel és tevékenységével ismertet meg. Az egyesület mintafarmok létesítését, kedvezőbb agrártörvények elérését tűzte ki célul. Szorgalmazta emellett a würtenbergi kivándorlók helyi telepítését. Az intézmény tagjai kezdetben túlnyomórészt szász tisztviselők, tanítók és lelkipásztorok voltak. A parasztság befolyása az ügyek vitelére csak a 19. század végére növekedett. Szaklapot adtak ki. Intenzíven foglalkoztak a mezőgazdasági szakoktatással is. Gerhardt Binder (Tübingen): Der Siebenbürgische Karpatenverein 1880—1945. Ez az egyesülés a turizmus fellendítésére Nagyszebenben alakult, és széleskörű, eredményes tevékenységet fejtett ki. Thea Wittstock (Brassó) W. Depner, a kiváló sebészorvos munkásságával foglalkozik (Ein Wegbereiter der Krebshandlung mit Radium in Rumänien. Der Chirurg Dr. Wilhelm Depner [1873—1950] und sein Sanatorium), híressé vált rádiumtherápiájával, melyet 1912-ben létesített brassói szanatóriumában folytatott. Elisabeth Rácz-Kotilla és Gábor Rácz (Marosvásárhely) dolgozata Kopp Elemérnek, az erdélyi növénykémiai iskola alapítójának tudományos életművével ismertet meg (Professor Dr. Elemér Kopp [1890—1964] — Pharmakognost und Phytochemiker). A kiváló gyógyszerkutató Kolozsváron és Marosvásárhelyen végezte maradandó hatású alkotó munkáját. Heinz Heitmann (Bonn) egy kitűnő segesvári botanikus-zoológus-geológus szakmai érdemeit mutatja be. (Leben und Wirken des Schässburger Naturforschers Heinrich Höhr [1875—1949].) Dietlinde und Rudolf Rosier (Landshut) a Naszód-vidék flórájának igen részletes, szakszerű feldolgozását végezték el — bizonyára az érdeklődő szakemberek megelégedésére — (Beiträge zur Flora des Nösnerlandes). Heinz Heitmann (Bonn) munkája hasonló jelentőségű a Barcaság vonatkozásában (Beiträge zur Kenntnis der Pflanzenwelt des Burzenlandes IL). Friedrich Thomas (Ulm) Die Deckenkolke der Höhle von Colául surpat bei Podul Dimbovijei, Kreis Arges (Rumänien) című tanulmánya a barlangkutatók érdeklődésére tarthat számot. A geológusok témakörébe tartozik Alfred Prox (Blaubeuren) Ein tertiäres Hydrothermalrelikt bei Kronstadt és Erhard Mathias (Reutlingen) Karsterscheinungen im Fogarascher und im Zibingebirge című munkája. Richard Jacobi (Brassó) a nyírfajd előfordulási adatait elemzi. Mint az ismertetésből is kitűnik, a tanulmánykötet szerzői igen sokféle, gazdag információt kínálnak az erdélyi természettudományos, illetve a megfelelő történelmi adatokkal ismerkedő szakemberek számára. Birtalan Győző Schmitz. Rudolf—Krafft, Fritz: Humanismus und Naturwissenschaften. Boppard am Rhein, Harald Boldt Verlag 1980. 210 p. A humanizmusról szóló, könyvtárakat megtöltő szakirodalomban filozófusok, művészettörténészek, filológusok elemzéseit regisztrálhatjuk szép számmal, de alapvető elemzések még nem születtek arról, hogy a természettudományok egyes ágait mennyiben segítette elő ez az eszmei áramlat. A nürnbergi Germanisches Nationalmuseum adott otthont annak a szimpóziumnak 1977. okt. 12—17 között, amely meg-