Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 92. (Budapest, 1980)
SZEMLE KÖNYVEKRŐL - Céline, Louis-Ferdinand: Leben und Werk des Philipp Ignaz Semmelweis (1818—1865) (Birtalan Győző)
Munkájuk terjedelme mindössze 18 oldal, a befektetett munka mennyisége és jelentősége azonban ilyen mértékkel nem mérhető fel. Az tudja igazán értékelni, aki próbálkozott már hasonló adatgyűjtő tevékenységgel. Kapronczay Katalin Céline, Louis-Ferdinand : Leben und Werk des Philipp Jgnaz Semmelweis (1818—1865 K Wien, Age d'Homme Karolinger Verlagsges., 1980. 80 p. A Semmelweis irodalom lényegében két nagy csoportra osztható. Egyrészt a tudományos igénnyel megírt, a tárgyi adatokra építő (vagy legalábbis ezzel az igénnyel fellépő) tanulmányokra, másrészt a különböző műfajú (regény, színdarab, film stb.) szépirodalmi feldolgozásokra. Első esetben a szerző az orvostörténelmet műveli és a szakemberekhez szól. A második esetben oldottabb, színesebb előadásmóddal, esetleg a költői szabadság lehetőségeivel is élve, a témát a szélesebb közönség számára dolgozza fel. Semmelweis szokatlanul érdekes és tragikus életműve különösen hajlamosított az utóbbi típusú munkára. Ezek közé tartozik Louis-Ferdinand Destoucher, későbbi ismert írónevén Céline, francia orvos ,,La vie et l'oeuvre de Semmelweis" című 1937-ben megjelent kisregénye is. E művét a szerző 1924-ben diplomamunkaként írta meg. Egy a pálya kezdetén álló, jó tollú fiatal orvost átlelkesít a Semmelweis-életmű iránt érzett mély együttérzés, a vonzó és ismerősnek tűnő forradalmi romantika kora, a térben és időben távoli Magyarországon. Az eredmény: egy érzelmes, színes és hatásos Semmelweis-tanulmány, melynek sikere meglepően nagy lett. Kilenc kiadást ért meg, angolra már lefordították és most német nyelven adták ki. A munka kétségtelen pozitívuma, hogy széles körökben felhívta a figyelmet a legnagyobb magyar orvos kiemelkedő humanista és tudományos érdemeire. Ugyanakkor azt is meg kell állapítanunk, hogy e feldolgozás már a húszas években is ismert Semmelweis adatokhoz képest is több tárgyi tévedést tartalmaz, nemcsak az életrajzi adatokat, hanem — ami a magyar olvasót különösen zavarja — a korabeli magyar valóságot illetően is. Az író szerint például 1849 márciusában a kórházi állás meghosszabbítási kérelmének elutasítása miatt elkeseredett Semmelweis hazatér Pestre. Itt azonban, mint megtudjuk, időközben nagyot fordult a világ. 1848. december 2-án (!) valami nagy forradalmi változás történt (,,.. .fliegt alles in die Luft..."). Semmelweist természetesen magával ragadják az események. A magyar főváros forradalmi lázban ég (ismételten visszatérő motívum a folytonosan zenélő és táncoló lakosság), később betörnek oda a horvát csapatok. Miután kiverik őket, azok szövetséget kötnek az oroszokkal stb. Az életrajzi adatok számos tévedése között említhető, hogy 1856-ban „Birley" halála után lesz Semmelweis a Rókus-kórház szülészeti osztályának a vezetője. Professzori kinevezéséről a pesti egyetemre ugyanakkor nem esik szó. Sajnos nemcsak Birly tanár nevét írják következetesen hibásan, hanem a híres nevek többségét is. Ezek között, furcsa módon (minthogy a német fordítást Bécsben adták ki) a bécsi Klein professzor is Klin-re változott. Bizony mindez könnyen elkerülhető lett volna, ha az új kiadás megjelentetése előtt szaklektort is igénybe vesznek. Az elmúlt évtizedekben a magyar orvostörténelmi körökben igen alaposan elemezték és megvitatták a Semmelweis életmű különböző területeit. E kérdésekben sokat tettünk a nagyközönség megfelelő korrekt tájékoztatásáért is. Időközben elkészült
