Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 92. (Budapest, 1980)

PSZICHIÁTRIATÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK - Farkas Judit—Pisztora Ferenc—Martos Gizella: Történeti szocio-kulturpsychiátriai vizsgálatok egy zárt faluközösségre, a mezőkövesdi matyó populációra vonatkozóan 1895 és 1945 között

TÖRTÉNETI SZOCIO-KULTURPSYCHTÁTRIAI VIZSGÁLATOK EGY ZÁRT FALUKÖZÖSSÉGRE, A MEZŐKÖVESDI MATYÓ POPULÁCIÓRA VONATKOZÓAN 1 895 ÉS 1945 KÖZÖTT FARKAS JUDIT—PISZTORA FERENC—MARTOS GIZELLA A tájegységekhez kötött etnikai elkülönülés és megosztottság, a helyi folklorisztikus szokások és hiedelmek, a regionalis mentalitás— s mindennek a psychopathológiában való tükröződése hazánkban főképpen az Osztrák—Magyar Monarchia idejétől a második világháború végéig tanulmányozható. Hazai szakirodalmunkban nem ismeretlenek egyrészről sem a korábbi történelmi időszakokból származó, s egy-egy tájegység komplex ökológiájának figyelembevételével készült egészségügyi jelentések, monográfiák, sem pedig az egy-egy kórházi intézmény, ambulancia hosszmetszeti működésére vonatkozó, kórházi jellegű epidemiológiai felmérések. Előbbire igen jó példa a Dr. Varga Geiza, Hajdú megye tisztifőorvosa által írt „Hajdúmegye leírása". E monográfia részletesen tárgyalja a megye lakosságának statisztikai, demográfiai, kriminalisztikai adatait, foglalkozási és vallási megoszlását, műveltségi viszonyait, a lakosság étkezési szokásait, a környék babonás hiedelmeit — ezzel kapcsolatban a kuruzslók működését is —, s mindezek függvényében a gyengeelméjűek és elmebetegek előfordulási arányait. A kórházi, ambulanciái betegforgalomra ugyancsak hajdúsági példát említünk: Markovits György, a Debreceni Ideg- és Elmeklinika orvosa 1932-ben az ambulancia 10 évi betegforgalmát dolgozta fel kórképek szerint, s a mentalis megbetegedéseknek a vidékre jellemző érdekes előfordulási arányait közölte. A klinikai ambulancia megnövekedett betegforgalmát a folytonosan rosszabbodó gazdasági helyzetre vezette vissza, ugyanis olyanok is igénybe vették e rendelést, akik azelőtt ingyenrendelésre nem voltak jogosultak. * Kutatásunk tárgya a Borsod megyében található ún. matyó etnikumú Mezőkövesd népességének történeti psychiátriai epidemiológiája. A vizsgált időszak az utóbbi nem egészen 100 évre terjed ki; ebből most csupán az első fél évszázaddal kívánunk foglalkozni, 1945-tel bezárólag. Az 1945-öt követő alapvető gazdasági, társadalmi és ideológiai változások ezt a hagyományos paraszti társadalmi és értékrendet gyökeresen megváltoztatták, a fokozott iparosodás és az ezzel járó belső migráció a relatíve zárt etnikumú matyó közösséget fellazította. így mindenképpen indokolt, hogy az 1945 utáni évtizedeket külön tanulmány tárgyává tegyük. A történeti psychiátriai epidemiológián belül, kiemelten a matyóság szocio-kultúrepidemiológiájával kívánunk foglalkozni — szem előtt tartva természetesen a komplex ökológiai látásmód egyéb szempontjait is —, s elsősorban a társadalmi szerveződés, a szociális magatartásmódok és normák, a szokások, a mentalitás, a hiedelmek stb. lehetséges aetiopatogenetikai szerepét vizsgáljuk.