Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 92. (Budapest, 1980)

PSZICHIÁTRIATÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK - Orzóy Róbert: Néphit elemek idegbetegek kórképeiben

ember épphogy éljen". „A rontó ereje abban van, hogy a jóistent kéri...'. A rontók sok mindent meg tudnak csinálni (mint pl. vele is: hízzon, foggyon),,,.. .meg tudják csinálni azt, hogy valakinek azt mondják, zavarodjon bele, akkor az megtörténik ... a lélek úgy uralkodik, ahogy én is itt vagyok." A beteg elmondja, hogy a rontást saját magán úgy vette észre, hogy rögtön fogyni kezdett. Majd hol hízott, hol fogyott. Kijelenti, hogy őt 17 éves korában rontotta meg L-né, azért mert nem szöktette meg. Csak most vette észre a rontást, mert ,,. . . van lélek, amiben az ember éppenhogy él, nem mutatkozik meg", és a rontó hatását csak később észleli. Mostanában álmodott is L-néről, aki álmában azt mondta neki: „megmondtam én neked, hogy nem lesz életed... megdögölsz.. .attól féltél, hogy L levágja a nyakad?!" Hangokat is hallott, a lélek mintha mondaná, sugallná az agyát: gondoljon ezt vagy azt. Javulása után a beteg kijelentette, hogy betegségét idegösszeroppanásnak tartja, melyet a tbc-től kapott. „A rontás csak az idegek zúgása, ahogy az idegek ki voltak merülve." Értékelés: A vizsgált szűk ismeretkörű, intellektuálisan szerényebb szintű, élénkebb fantáziájú. A tüdőbaj miatti közérzeti zavarok, depressió, gyakori és huzamosabb idejű otthoni távollét nyomán benne féltékenységi túlértékelések támadtak, melyek asszociatíve kapcsolódtak fiatalkori élményéhez: szerelmi kapcsolatához illetve rontásához. Erre utalnak hypnagog hallucinációinak tartalmai. Mindezek során bontakozott ki lazán összefüggő hiedelemköri elemekkel betegségének motivációja. 2. eset. V. K. nőbeteg, észlelése idején (1962) 43 éves. Kórisme: climacterialis paranoid psychosis (változáskori téveseszmés elmezavar). A vizsgált 6 elemi iskolát végzett (Bükkszentlászló). Férje bányász, a beteg háztartásbeli. Leánya elmondása szerint a betegen pár hónap óta vettek észre változást. Mondogatta, hogy jön a világ vége, feltámadás lesz. Valaki őt megrontotta, ezért elégette ruháit, hogy így űzze ki a bacillusokat. Hangoztatta, hogy a tükörben „valaki mutatkozik" neki. Az utcán róla beszélnek, őt szidják. Mellére ránehezedik valami. A beteg vallásos, anyja nagyon babonás. A beteg vizsgálatakon előadja : „... éreztem, hogy baj van, dörzsöltem [kezével mellét dörgöli] és böfögtem erre, étvágytalan voltam, ízületes." Elmondja, hogy 10 éves volt, amikor ,,.. .egy néni jött be, fehér lepedő volt rajta, álmot eresztett rám, aludnom kellett. . . ott voltak aptim, testvéreim.. . a többiek nem látták, úgysem hitték... ismertem ezt [a nénit], a szomszéd volt." Elmondja, hogy a sógornője boszorkány. A boszorkány így születik :,,... a leszármazás, az anyja is az volt." Férfi is lehet boszorkány, a férfiak kígyók és „ízületet csinálnak", a nők békák és vért szopnak. Az ízület abból áll, hogy az erek fájnak, dörzsölnek. A kígyó a szemefényét veszi el az embernek. A kígyó beszél, emberalakja van, de átváltozik. Eltűnését úgy venni észre, hogy a tehenet elrontja, a teje elapad, soványodik. A rontás istentől ered, de megbocsát mindent. A szomszédja rontó, koporsókat jár ásni, „a koporsóból kiveszi a csontokat, most szellem jár." Majd kijelenti a beteg, hogy „csak a jóisten sugallhatta azt, azért, hogy megtérjen a nép. .. egy akol, egy pásztor lesz. kidörzsölöm magam. .. . világvége közeledik, világvége lesz nemsokára." Úgy érezte, hogy böjtölnie kell, mert bűnös. Ha tükörbe vagy ablakba néz, ijedtség jön rá, pedig csak magát látja bennük. Rontanak nézéssel, de távolról is: „szellembe elmegy." A beteg gyógykezelése során rendeződött. A hitvilági elemeket produkálja, de, mint mondja, nem hisz ilyen babonákban. Betegsége előtt tartósan fennállott konfliktus helyzetről számol be, mely őt hangulatilag negatív irányba befolyásolta.