Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 92. (Budapest, 1980)

PSZICHIÁTRIATÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK - Orzóy Róbert: Néphit elemek idegbetegek kórképeiben

4. A sámánjelölt az eszméletlenség ideje alatt bejárja a kígyókkal, gyíkokkal, bakákká benépesített alsó világot, ahová őt elhalt sámánlelkek viszik. Ez idő alatt a sámánlelkek a jelölt testét feldarabolják, keresik a fölös számú csontot vagy izmot. Azután ismét összerakják, és ha megtalálták a fölös számú testrészt, akkor a jelölt sámán lehet. 5. A sámán kiválasztása és tudományának elnyerése után avatási rítuson esik át, 6. A sámánná válás után kezdődik a sámán működése: természetfeletti lényekkei érintkezik, gyógyít és jövendöl. 7. Jellegzetes elem az is, hogy amennyiben a sámán abbahagyja hivatása gyakorlását, akkor a természetfeletti lények ismét zaklatni kezdik. A kereszténység a sámánhitet elnyomta, és széthullott elemei keveredtek hazánkban a szomszédos népek hiedelmeivel, gazdagon telítődtek a kereszténység vallásos elemeivel. A néphit kutatásában eddigiektől eltérő metodikát alkalmaz Hoppal (1975), aki a hiedelemrendszer kategóriáját vezette be. A strukturális elemzés a mélyszerkezet csontvázát és az összeszerkesztés szabálysorait adja. A mitológiai rendszerekben a rendszert felépítő elemek alapvető szemantikai oppozíciók és jegyek segítségével rendeződnek. A hiedelemrendszer mellett rendkívül fontos a vele szorosan összefüggő értékrendszer vizsgálata.

4 A lelki bajok vizsgálatánál pedig eljutunk az értékrend és a hiedelmek problémájához. Bizonyos hit nem egyszerűen az iskolázottság vagy felvilágosultság kérdésével van összefüggésben, hanem azzal, hogy az etnikus hiedelemrendszerben létezik egy kapcsolatsor egyes elemek között, így a magyarázatot készen kapja az egyén. ESETEK ISMERTETÉSE Vizsgálódási körünkbe vontuk azokat a pszichiátriai betegeket, akik intézeti kezelésben részesültek, és akiknél előtérben állottak népi hiedelmi tartalmak. Ezen tartalmak között sámánisztikus elemek is felbukkantak. 1. eset. M. P. férfi beteg, vizsgálata idején (1961) 28 éves. Kórisme: paranoid reactio (átmeneti téveseszmés elmezavar). A vizsgált 4 elemi iskolát végezett közepes eredménnyel, a 4. osztályban megbukott, majd dolgoznia kellett. Mucsonyban lakik kielégítő lakáskörülmények között, bányászként dolgozik. Felesége elmondása szerint: 1955-ben házasodtak, 5 éves gyermekük van. Férje a lakóhelyétől távolabb dolgozik, számára megterhelő munkát végez. Ritkán olvas újságot, egyebet nem. Gyermekének szeret mesélni, a meséket maga találja ki. 1957ben két hónapig tüdőszanatóriumban kezelték, már akkor ideges természetű volt. 1960 novemberétől kezelik ismét tüdőgyógyászaton, onnan többször volt otthon szabadságon. Az utóbbi időben féltékenykedik, emiatt gyakran izgatott. Legutóbb már azt hangoztatta, hogy a harangok zúgják: a felesége rosszul viselkedik. Vizsgálata során a beteg felesége hűtlenségéről beszél, észleléseit téveseszmeszerűen motiválja. Kijelenti, hogy betegsége rontás következménye. A rontóról mondja: „37 fogú cigányasszony születik, ez végzi". A rontó „... ez egy lélek, forgati a nyelvemet, hogy beszéljek.. . úgy élek, belém látni, épphogy élek.. . megcsinálják, hogy az Hoppal, 1978.