Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 92. (Budapest, 1980)

PSZICHIÁTRIATÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK - Orzóy Róbert: Néphit elemek idegbetegek kórképeiben

NÉPHIT ELEMEK IDEGBETEGEK KÓRKÉPEIBEN ORZÓY RÓBERT -/V magyarság eredetének tudományos kutatása a XVIII. században indult, amikoris a magyar és finn-ugor nyelvek között kapcsolatokat találtak (Sajnovich és Gyarmathy). Már a XVIII. sz. végén, főleg azonban a XIX. sz. közepén a magyarok ős\állását illetően a sámánizmusra következtettek (Horváth, Csengery, Kállay). Ez a következtetés azonban csupán elméleti szillogizmuson alapult: a finn-ugorok és a törökök sámánhitűek, a magyarok a finn-ugor illetve a török népek rokonai, tehát a magyar ösvallás az előbbi népcsoportokhoz hasonlóan a sámánhit volt.

1 Az ősmagyar sámánhit — vélhetőleg — legközelebbi rokonaink hitével lehetett azonos; a vándorlás során azonban egyéb vallási elemeket építhettek, építettek be: a kazárok révén zsidó vallási elemeket, a VIII—IX. században a mohamedán vallásra tért és addig sámánhitet valló népek visszaszorult sámán-elemeit, majd a kereszténység felvétele után a környező népek legkülönfélébb vallási és népi hiedelmi motívumait. Az ősmagyar hit kérdésének a tisztázására a genetikai etnikus sajátosságok megállapításának módszertana vezetett.

2 Ezek a vizsgálatok döntően néprajzi jellegűek, amellett, hogy felhasználhatnak nyelvészeti és régészeti adatokat is. A munkamódszer egyik eleme a szinkronikus vizsgálat: a vizsgált elemek magyar etnikumra jellemző voltának a bizonyítása. A módszer másik eleme a diakronikus vizsgálat: ki kell mutatni a vizsgált elemek történeti előfordulását hosszmetszetben, történeti források adataival. A sámán személyiségére és tevékenységére a következő lényeges vonások a jellemzőek :

:i 1. A sámánjelölt hivatása felsőbb rendelés; vagyis erre a hivatásra születik. 2. A leendő sámán már gyermekkorában a többi gyermektől eltérően viselkedik, náluk magatartászavarokat észlelnek (bolyonganak, előre megérzik a vihart és ilyenkor üvöltöznek stb.). Gyakran foggal születnek vagy felesszámú testrészük van (több foguk, több ujjuk). 3. A sámánná válás az egyén számára megrázkódtatás, betegséggel jár. A jelöltet kényszerítik arra, hogy sámán legyen: tudományát tehát passzívan szerzi. A jelölt a kényszernek ellenszegül, ez a küzdelem betegség alakjában nyilvánul meg: hoszszabb-rövidebb időre eszméletlenné válik, görcsökben fetreng, elkóborol. Ha végülis elfogadja a kényszert, meggyógyul és sámánkodni kezd. Ha nem fogadja el, akkor örökre megnyomorodik, öngyilkos lesz, elmezavarttá válik vagy meghal. 1 Diószegi, 1958, 5. - Diószegi, 1958, 7. 3

1. m.