Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 89-91. (Budapest, 1980)

SZEMLE KÖNYVEKRŐL - Rothschuch, K. E.: Iatromagie: Begriff, Merkmale, Motive, Systematik Poladen, 1978. (Kapronczay Katalin)

c) A gyógyulás szimpátia-antipátia, hasonlóság-analógia alapján valósul meg. Hasonlóság színben, formában vagy felépítésben a gyógyanyag és a betegség megnyilvánulása között. Pl. : a piros korall a kiömlő vér színéhez hasonló, ezért vérzések ellen alkalmazható. d) Sok esetben rítushoz kapcsolódik a gyógyulás folyamata. (Meghatározott idő, hely stb.) A szerző ezután a mágikus világképpel ismertet meg, felsorolva mindazokat a babonás, misztikus hiedelmeket, amelyek mind a mai napig léteznek a kevésbé képzett, emberek, de sok helyen az egyébként magas kultúrájú lakosság körében is. (Pl.: a Távol-Keleten, ahol a mágikus szertartások döntően meghatározzák a mindennapi életet, még a fejlett technikai civilizációban élőknél is.) A következőkben a mágikus orvoslás sokféle formáját gyűjti rendszerbe a szerző. 1. Simile-Magie — hasonlóságon alapuló mágia. /. Hasonlóság a beteg testrész és a gyógyerővel bíró szer között = Organhomodynamie. Pl. : rókatüdő a tüdőpanaszok ellen. 2. Formai hasonlóság = Morphoanalogie. Pl. : májbántalmak ellen a májformájú levelű anaemone hepatica használata. 3. Színbeli hasonlóság = Chromoanalogie. Pl.: sárgaság esetén sáfrány. 4. A gyógyhatás bizonyos tulajdonságok elsajátítása útján jön létre — Dynamoanalogie. Pl. : a zerge és az egyszarvú biztos mozgású állatok, ezért szarvuk porrátört állapotban hatásos a szédülés ellen. 5. Ergoanalogie névvel fogja össze azt a jelenséget, amely a betegségátruházást (transplantatio morbi) és ezáltal a betegség megsemmisítését (deletio morbi) foglalja magában. Pl. : a beteg vizeletével megbetegítik az állatot (kutyát, macskát), ezáltal a beteg személy megszabadul a panaszaitól. II. A második alapvető csoport a Singularitäts-Magie = a mágikus hatás a szokatlanon, a ritkán előfordulón, a félelmetes dolgokon alapul. 1. Olyan különleges erővel felruházott, a természetben előforduló tárgyak, amelyek puszta jelenlétükkel is gyógyulást idéznek elő. PL: az arany, az ezüst, a különféle drágakövek. 2. Olyan természetes anyagok, amelyek különleges tulajdonságokkal bírnak, pl.: mérgezéseknél a kígyó belső részei, a menyét vére, erősen illatos, intenzív hatású növények (Euphorbia, Cyclamen). 3. A gyógyhatás ill. a káros hatás (ami a betegséget előidézi) félelmetes dolgoktól, jelenségektől származik (ijesztő külsejű állatok, emberek). 4. A legősibb mágikus gyógymódok egyike amikor a javulást a nemrégen elhunyt ember átplántált életereje hozza létre (pl.: kivégzettek friss vére segít az epilepsziáson). 5. Gyógyerővel bíró jelek, számok, szavak, betűk; pl.: egyházi szimbólumok, varázsszavak és énekek. A szerző ezek után a felsorolt mágikus gyógyászati elemek irodalmi és népi gyógyászati előfordulását ismerteti, pontos bibliográfiai adatmegjelöléssel. A záró fejezet gondolatai közül meg kell említeni a hagyományok szerepének hangsúlyozását, hiszen a mágikus gyakorlat és gondolkodásmód fennmaradása