Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 89-91. (Budapest, 1980)

SZEMLE KÖNYVEKRŐL - Rothschuch, K. E.: Iatromagie: Begriff, Merkmale, Motive, Systematik Poladen, 1978. (Kapronczay Katalin)

A variolatiót az angol lakosság többsége elfogadta. A Jenner-féle vaccinatiót ezért is ellenezték sokáig (csak 1840-ben vezették be rendeletileg a régi módszer helyett). A vaccinatiót eleinte nem tartották elég hatásosnak. Jenner eljárása a kontinensen azért népszerűsödött gyorsabban, mint hazájában, mert ott addig semmilyen himlőoltást nem végeztek. A szerző szerint Jenner első oltási akcióit gyengített emberi himlőanyaggal végezte. A szerző azt is feltételezi, hogy a felületre vitt himlőnyirok vírusa, főként a hideghatásra veszítette el veszélyes virulenciáját. A himlőoltás demográfiai jelentősége óriási volt. Azt megelőzően a lakosság 1/5—1/4-e halt meg himlőben. Utána kb. 1 ezrelék. Fontos még e szempontból, hogy a kiáltott himlő után is gyakran maradt vissza terméketlenséghez vezető epididimitis, ami megint csak a születések számát apasztotta. A szerző felveti a kérdést: vajon létrejöhetett volna-e az ipari forradalom a 18. sz.-i himlőoltások nélkül? Birtalan Győző Rothschuh, Karl E. : Iatromagie: Begriff, Merkmale, Motive, Systematik. Opladen, Westdeutscher Verlag, 1978. 60 p. 4sztl. p. 25 ill. Kötetünk — amely eredetileg Düsseldorfban, a Rheinisch-Westfälische Akademie der Wissenschaften 223. ülésén, 1977. július 20-án elhangzott előadás anyaga — a népi gyógyászat kutatóinak nyújt értékes elméleti útmutatást. A szerző mindenekelőtt — a Iatromagie kifejezés meghatározása érdekében — a történeti gyökereket keresi; hogyan terjedt el a mágikus gondolkodás és az ezen alapuló tevékenység a gyógyításban. Eredete az ősközösségi társadalomban kereshető, amikor a való világ és a képzelet közötti különbségek nem tisztázódtak még teljesen az emberek tudatában. Később — az ókor végén, de még inkább a reneszánsz idején — logikus-tudományos magyarázatot kerestek a mágia és a valóság kapcsolatára. A „szupranaturális" ősi mágiát a 16—18. század folyamán lassanként a „mágia naturalis" szemlélet váltotta fel. Nem szabad elfelejteni, hogy napjainkban is létezik iatromagia, elsősorban a kevéssé képzett falusi lakosság „orvosi" szubkultúrájában, általában népi gyógyászat elnevezéssel ismert. Elmondható, hogy a mágikus gyógyító gyakorlatban három alapvető megjelenési forma ismeretes. A mágikus gondolkodás és gyakorlat leggyakrabban a természetes környezet megnyilvánulásaihoz kapcsolódik, korábban természetfeletti lényekhez. Az eljárás sikerének fontos alkotóeleme volt a láthatatlan, titokzatos, nem anyagi jellegű erők (szellemek stb.) részvétele, az összefüggések — szimpátia-antipátia — az emberek, az ember és a környező élő vagy holt környezete között. A mágikus beteggyógyítás alapformáit a következőkben foglalta össze Rothschuh: a) A láthatatlan, spirituális erők segítségével, szellemi vagy kozmikus behatások állnak a háttérben. Itt felhívja a figyelmet, hogy manapság újra virágkorát éli a iatrodemonologia, a iatroasztrologia és iatroteologia is. (A terminológia a szerzőtől származik.) b) A gyógyhatás a beteg szerv és a gyógyító szer közvetlen egymásra hatása nélkül jön létre. Pl. : a gyógyszert nem bevétetik, hanem ráhelyezik a beteg testrészre, a gyógyszer nem azonnal, hanem egy hosszabb idő elteltével hat.