Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 89-91. (Budapest, 1980)

SZEMLE KÖNYVEKRŐL - Imhof, A.—Larsen, O.: Sozialgeschichte und Medizin (Rákóczi Katalin) - Lhotsky, A.: Historiographie, Quellenkunde, Wissenschaftsgeschichte (Kapronczay Katalin)

Imhof, Arthur — Larsen, Oivind: Sozialgeschichte und Medizin. Probleme der quantifizierenden Quellenbearbeitung in der Sozial- und Medizingeschichte. Universitetsforlaget Oslo — G. Fischer Verlag Stuttgart, 1976. (Medizin in Geschichte und Kultur, Bd. 12.) 322 p. Egy svájci orvostörténész és egy svéd szociológus, mindketten egyetemi tanárok' állították össze a kötetet, amely elsősorban egyetemi hallgatóknak készült. A szerzők célja, hogy interdiszciplináris szempontokat figyelembe véve egyrészt olyan forrásanyagot tárjanak fel, amely az 1749-ben Stockholmban felállított „Központi Statisztikai Iroda"-ban található és eddig elkerülte a kutatók figyelmét, másrészt, hogy további kutatásra serkentsék a fiatalokat. A sokrétű anyag kvantitatív feldolgozásának módszerét az ifjabb francia orvostörténész-generáció már kidolgozta. Az eddig megjelent publikációk, bár nagyrészt a 18. századra vonatkoztak — mint e jelen kötet is —-, azt bizonyítják, hogy a módszer modern anyag feldolgozására is alkalmas. A könyv fejezetei önálló egységet képeznek, mégis beleilleszkednek a koncepció egészébe, amit a szerzőpáros különböző tudományos felkészültséggel, de igen nagy egyetértéssel alakított ki. Bőséges anyag áll a szerzők rendelkezésére. Elsősorban kórlapok, zsurnalisztikái iratok és kevés történeti feldolgozás képezi az alapforrásokat. Amikor rendeletileg előírták a kötelező adatszolgáltatást — a 19. század elején —, az iratanyag módfelett megszaporodott, de az adathalmazok nem vonzották a történészeket. Rendszerezésre csak kevesen vállalkoztak, a feldolgozások is inkább regionális szintre korlátozódtak. A források az értékelés szempontjai szerint sokfélék lehetnek. Orvostörténeti forrást képeznek a kéziratos és nyomtatott iratokon kívül a képi- és tárgyi anyag, sírleletek (pl. csontok stb.), a szóbeli közlés és a szépirodalmi alkotások is. A csoportosítást mindig a feldolgozás szempontjai határozzák meg. A reprezentatív válogatás nem az egyetlen helyes, sőt sokszor nem is célravezető eljárás. A szerzők sokoldalúan alkalmazzák a szociológia kutatási módszereit. Meggyőzően bizonyítják, hogy alaposabb betekintést nyerhetünk egy-egy betegség vagy járvány hátterébe; a rossz termés, rendkívüli időjárás, vagy egy állatvész erősen motiválta a munkanélküliséget, a halandóságot, a házasságok számát, és demográfiai okok serkentették a társadalmi mobilitást. Tabellák tömegei mutatják a születések és halálozás indexértékeit, diagramok és térképvázlatok szemléltetik a regionális elosztást. A manuális segédeszközök: számítógép, lyukkártya, kartonrendszer stb. nélkülözhetetlenek az adatok rögzítése szempontjából. A részletes jegyzetanyagon kívül az egyes fejezetek témáihoz készült bő válogatott bibliográfia és egy névmutató segíti az érdeklődőt a munkájában. Rákóczi Katalin Lhotsky, Alphons: Historiographie, Quellenkunde. Wissenschaftsgeschichte. (Aufsätze und Vorträge. Band III.) Ausgewählt und herausg. : Wagner, Hans und Koller, Heinrich. München, R. Oldenbourg Verl., 1972. 296 p. 8 ill. A neves osztrák történész, A. Lhotsky kisebb lélegzetű munkáiból válogatott összeállítás harmadik kötete ismertetésünk tárgya. A teljes sorozatot négykötetesre tervezték, a kiadók célja a nehezen hozzáférhető folyóiratokban megjelent, eddig kiadatlan vagy csak előadásként ismert írások publikálása. Az első két kötet recen-